Viszonylag sok idő telt el az utolsó csoportos ajánló óta, de most ismét összeszedtem öt olyan zenekart, akiket elég jónak tartok ahhoz, hogy felhívjam rájuk a figyelmeteket. A stílusbeli felhozatal ezúttal is széles: megtalálható benne fúziós jazz, klasszikus értelemben vett alternatív rock, illetve dallamos popzene is. A bemutatószövegeket igyekeztem úgy összeállítani, hogy a legalapvetőbb információk kiderüljenek belőlük, de persze ez nem tudja pótolni a meghallgatást – ezért javaslom, hogy ha valamelyik csapat felkelti az érdeklődéseteket, kattintsatok rá a linkelt zenelejátszóra, illetve nézzétek meg élőben is. Továbbra is várom együttesek jelentkezését a bal hasábban szereplő e-mail címen!
A Creep együttest annak kapcsán ismertem meg, hogy frontemberük, Mester Attila volt az egyik jelölt a Velőrózsák zenekar énekesi posztjára. Bár ettől a lehetőségtől végül visszalépett, saját formációjának élén rendszeresen színpadra áll. A Creep 2007-ben alakult három olyan zenész részvételével, akiknek zenei ízlése és érdeklődése igencsak eltérő. Ez a tény alapvetően rányomja bélyegét stílusvilágukra, mely magában hordozza a rock, pop, grunge, funky műfajokat, illetve az ezek ötvözetéből létrejött sajátos „Creepes” hangzást. A csapat saját dalai kivétel nélkül angol nyelven íródtak, emellett több feldolgozás is része a repertoárnak, főleg a ’70-es évekből. Az elmúlt néhány év során már több hazai együttes (Peet, 30Y, Kiscsillag) vendégeként, illetve önállóan is koncerteztek Magyarország számos klubjában és fesztiválján. A triófelállás mellett rendszeresen lépnek fel akusztikusan is, olykor különleges vendéghangszerekkel, például csellóval kiegészülve. A zenekar jó pár tehetségkutatót megnyert, melyek közül kiemelkedik a német székhelyű Local Heroes magyarországi fordulója. Ennek eredményeképp 2008-ban a Creep képviselhette Magyarországot a neves nemzetközi megmérettetés berlini döntőjén. (A dalok meghallgathatóak itt, facebook-profil itt.)
A Crescendo zenekarhoz először az idei VilágVeleje Fesztivál szerdai napján volt szerencsém a Gödörben. Úgy ismertem meg őket, mint ahogy már több másik együttest fesztiválokon: nem figyeltem célzatosan rájuk, de akaratlanul is megfogott a színpad irányából hallatszó zene, így elkezdtem rá jobban koncentrálni. A Crescendo jól táncolható bulizenét játszik, divatos kifejezéssel powerpop-nak szokták ezt nevezni. Alakulásuk még 1999-re tehető, komolyabban azonban csak alig két éve fogtak koncertezésbe. Mint fogalmaznak, a hazai popzenei palettán meglehetősen egyedülálló színfolt az övék, mert a fülbemászó és magukat ott kifejezetten jól érző dallamok tartalmas, helyenként pedig kifejezetten vicces szövegvilággal párosulnak. Első számú slágerüknek a Königmutter című dal számít, ezt nemrégiben a Petőfi rádió is műsorára tűzte. Emellett rendelkeznek még egy hétszámos EP-vel, amely ingyenesen letölthető honlapjukról. A közeljövőben további dalaik rögzítését is tervezik. (Zenehallgatás itt, facebook-profil itt.)
A keszthelyi gyökerű Jóindulat zenekar 2005 óta működik jelenlegi felállásában (Udvari Dávid-basszusgitár/ének; Udvari Ádám-gitár/ének; Cserép Dániel-gitár/vokál; Karácsonyi Balázs-dob). Stílusát tekintve leginkább az alternatív rock jelző illik rá. Saját elmondásuk szerint a zene szeretetét hirdetik, illetve azt, hogy mindenki adja önmagát, vállalja fel az érzéseit és hibáit. 2009-ben készült el az első hanganyaguk, rá fél évre pedig újabb számokat vettek fel, amelyekből összehoztak egy bemutatkozó demólemezt – utóbbi a „Mondom…” címet viseli. Legtöbb koncertjükre Keszthelyen és környékén kerül sor, de emellett játszottak már például Budapesten, Pécsett, illetve Győrben is. Előzenekarként lehetőséget kaptak már többek között a Supernem, a 30Y, Heaven Street Seven, a Kaukazus, valamint még sok más előadó fellépésein. Mint mondják, koncertjeik jó hangulatban telnek, igyekeznek közvetlen kapcsolatot fenntartani a közönséggel. Mottójuk a következő: „Szeresd azt, amit hallgatsz, és add önmagad!” (Zenék hallgathatóak itt, facebook-profil itt.) 
A Marge együttes tekinthető a legfrissebbnek a felsorolásban szereplő csapatok közül: bár már régebb óta léteznek, első koncertjüket alig egy hónapja adták. Az általuk képviselt stílus több mint komplex: az elektronikával vegyített hiphop alapokat jazz minták színesítik, ehhez jön hozzá az énekesnő Marge, vagyis Mészáros Zsuzsi különleges hangja. A csapat többi tagja szintén komoly zenei múlttal rendelkezik a műfajon belül. Repertoárjukban angol és magyar nyelvű szerzemények egyaránt megtalálhatóak, első lemezanyaguk pedig ingyenesen letölthető honlapjukról. A továbbiakban céljuk minél többet koncertezni, lehetőségekhez mérten klubokban és fesztiválokon egyaránt. Következő fellépésük július 13-án lesz az óbudai Kobuci Kertben. (Honlap itt, facebook-profil itt.)
A Mulligan zenekar 2008 nyarán alakult a Nazális Sikoly nevű együttes maradványain, mivel az ő dalszerző-gitárosuk emigrált Nagy-Britanniába. Első koncertjük a Pótkulcsban volt 2009 májusában, azóta is kis klubokban játszanak, a megboldogult Bem mozitól kezdve a Hunnia Bisztróig. A dalok Borza László nevéhez fűződnek, a többségük már valamilyen formában létezett a zenekar alapítása előtt is. Több olyan van, amikhez a zenekari megvalósítás miatt íródott magyar szöveg az eredeti angol helyett – mára már csak egyetlen angol nyelvű szám maradt a repertoárban. A hangszerelésben és a számszerkezet végleges kialakításában az egész zenekar részt vesz. 2010 legelején próbatermükben felvettek 5 dalt, amelyek keverését aztán a frontember maga végezte, mivel nem akartak pénzt kiadni ilyesmire, ileltve egyébként is az öntevékenység erejében hisznek. Élőben az egyszerű felállás (gitár+ének, basszus, dob, 3 fő) miatt a finomságok helyett inkább az energiára mennek rá, a szólamok enyhén szólva nincsenek kőbe vésve, a basszusgitáros szinte soha nem játssza ugyanazt. Ami pedig a gitárt illeti, 15 dalra esik egyetlen megírt szóló, a többi a helyszínen születik. Általában havonta-kéthavonta sikerül játszaniuk, olykor sűrűbben, a szervezés eléggé esetleges. A dalokra legnagyobb hatással Tom Waits, a 16 Horsepower, Nick Cave, a nagyon trottyos blues, meg a King Crimson volt – ez hol hallatszik, hol csak ők maguk tudnak róla. Terveik nem nagyon vannak: igyekeznek minél többet játszani, talán felvételeket is csinálnak majd még a jövőben, rendes lemezt viszont nem, mert az szerintük majdnem olyan fölösleges, mint amilyen drága. Véleményük szerint a pesti underground közegben előrébb jutni – jó fellépési lehetőségek, stb. – leginkább ismeretségek, nem pedig cédék útján lehet. (A felvételek meghallgathatóak itt, facebook-profil itt.)
