A38-tól a Zeneakadémiáig

Független és maximálisan szubjektív koncertbeszámolók, interjúk, miegymás. Néha egy-egy komolyzenei téma, mindez teljesen rendszertelenül. Ha két hónapig nincs egy poszt se, aztán egy héten belül jön kettő, ne lepődj meg, ez a blog így működik :)

Címkék

30y (5)
(1) a38 (6) acidbenci (1) ajánló (18) akvárium klub (2) alias (1) amen (1) amorf lovagok (1) amorf ördögök (1) amor ördögök (1) andfriends (1) anez (2) annabarbi (1) anselmo crew (1) audio-szelfi (1) aurevoir (1) az zenekar (1) a kutya vacsorája (7) babarci bulcsú (2) backpackers spring festival (1) bad religion (1) baksa soós attila (2) balaton (2) balaton és méhes marietta (1) baltazár színház (1) bánkitó (1) barba negra music club (1) bardo (1) bartók béla (1) beatles emlékest (1) behavazott plusz minusz (1) bélaműhely (2) belga (1) belvárosi betyárok (1) ben frost (1) bérczesi róbert (7) bever (1) billy idol (1) billy talent (1) biorobot (7) birkaember (1) black out (1) blahalouisiana (2) bob geldof (1) bogaras szuperegyüttes (1) bogoz (1) bohemian betyars (9) boogie mamma (6) bors (5) braindogs (2) brautigam gábor (1) bréma (1) budapesti fesztiválzenekar (2) cabaret (1) calcium (1) campus (1) cappuccino (1) catsandox (1) charlie winston (1) che sudaka (1) circus hungaricus (1) code civil (1) colombre band (16) colorstar (1) col legno (1) compagnie malabar (2) concerto budapest (1) cowbox junkies (1) creep (1) crescendo (3) csaknekedkislány (1) csalamádé fesztivál (1) császári gergely (2) császári pillanatművek (1) csaszi (1) csaszi pillanatművek (1) cseh tamás emlékest (1) cserkúthy balázs (1) csibor (2) csókolom (1) dal (2) dalpremier (9) darvas benedek (1) das lied von der erde (1) depeche mode (1) depresszió (1) derültégből (1) dévényi ádám és az átmeneti kabát (1) dióssy ákos (1) diszkrét báj (1) dózsa györgy (1) drastik putto (5) edda (1) efott (1) egyetlen hajléktalan (1) egyszer volt (1) ék (1) eklektika (1) elefánt (6) elevenkert (2) eleven hold (4) emléxel? (1) ep-premier (6) erik sumo band (6) erkel ferenc (1) esti kornél (1) európa kiadó (6) évforduló (2) ezer erdő (1) faith no more (1) fedélzetre (1) fekete város (1) felső tízezer (2) feszteger (1) fesztivál (43) fezen (1) fishing on orfű (16) fleming (1) flogging molly (1) fran palermo (1) frenk (3) frozen steak (1) galapagos (1) gesztivál (1) geszti péter (1) giulia este otthon marad (1) giuseppe di stefano (1) gm49 (1) gödör (10) gödör kemping (1) gogol bordello (1) gombocz bence (1) goran bregovic (1) gorillaz sound system (1) grabanc (1) grammnyi lélek (1) grb (1) guns n roses (1) gustav mahler (1) gutting revue (2) gwar (1) gyík zenekar (10) halál orgazmus (5) hamburgerkovács (1) hang-art (1) hangácsi márton (2) hangmás (4) haydamaky (1) hetedik ég (3) hey honey (1) hiperkarma (18) hisztéria (1) hobo (5) hobo blues band (1) hóember (1) hurts (1) húsevő (1) ian siegal (2) illuzio (9) indigó utca (1) innergarden (4) inspector cluzo (1) interjú (95) interjú middlemist red (1) intim torna illegál (26) irie maffia (1) irie rocktrio (1) isten háta mögött (1) jimlemon (2) jóindulat (1) judas priest (1) juhász tomi vaklárma (3) junkies (5) jurij (2) kafkaz (2) kákettők (2) kalef (1) kamikaze scotsmen (1) kapolcs (3) kapunyió (1) kardos horváth jános (2) kasabian (1) kaukazus (4) kékszakállú herceg vára (1) kék nyúl hammond band (2) kelet nyugat (1) kéményseprők (1) kenedi (1) kerekdomb (2) kettős tamás (2) kettő kettő tánczenekar (1) kézi chopin (4) kickout (1) kilian (1) kiscsillag (8) kísérlet (1) kispál andrás (2) kispál és a borz (16) kistehén (4) klippremier (16) kolorádó (2) kolozsvári magyar napok (1) költészet napja (1) komoly (11) koncert (50) kontrolaltr (4) kontrollzé (3) konyharegény (1) korai öröm (2) korinn (2) kórusok éjszakája (1) kosbor (1) kovács kati és a qualitons (2) kowalsky meg a vega (2) központ (1) krea7ív (1) kubalibre (8) kultúrfürdő (1) kultur shock (1) kvíz (1) laár andrás (1) la fanfare en pétard (1) lemez (34) lemezpremeir (2) lemezpremiel (1) lemezpremier (13) leningrad (2) lennonádé (1) lensky mob (1) les hurlements d leo (1) le debout sur le zinc (1) lista (4) little g weevil (1) live large (1) lóci játszik (1) long play 33 1/3 (1) lovasi andrás (4) lyapis trubetskoy (1) madness (1) madrapur (1) magashegyi underground (7) magic mosquitoz (1) magyar császári pillanatművek (1) magyar dal napja (1) magyar rádió szimfonik live (1) malacka és a tahó (2) malomfesztivál (1) malter ego (1) manökken proletarz (8) mantra porno (2) manu chao la ventura (1) marge (1) maria callas (1) marlboro man (3) maróti dániel (1) maszkura (5) mavanama (1) melodisztik (1) menhely (1) menyhárt jenő (1) mesekaszinó (6) metropolita (1) mezítláb (1) mihalik ábel (2) millenáris (2) mindenkinek igaza van (1) mocsok 1 kölykök (4) mono (1) monostorapáti (1) mörk (1) morrisons (1) motörhead (1) müller péter (1) müller péter sziámi (9) mulligan (3) mumford and sons (1) muse (1) művészetek palotája (8) művészetek völgye (9) muzsik és volkova (1) my bloody valentine (1) n&sk (1) negyvenkettő (1) nemereszt (4) nemes andrás (1) nemjuci (1) nesze zen (1) nevem senki (2) nick cave (1) nils (3) no seatbeltz (3) nunki bay starship (1) nyereményjáték (11) óbudai kulturális (1) omega (1) opera (8) ördögkatlan (1) óriás (2) örvényeshegy piknik (1) osonó poszáták (1) óvodakert (2) paganza (3) pajor tamás (1) palya bea (2) pál utcai fiúk (9) panírozott barikák (3) papp lászló sportaréna (1) parov stelar band (1) paso (2) péterfy bori & love band (2) peter bjorn & john (1) péter dávid (1) peter ogi (2) petruska andrás (10) picsába az űrhajókkal (1) piramis (1) plastic heaven (1) platon karataev (1) pluto (13) podlovics péter (1) ponyvalegény (1) porondszínház (1) premier (2) presszó tangó libidó (5) psycho mutants (1) public image limited (1) püspöki péter (2) puszi (2) quimby (12) r33 (2) rackajam (2) ráday kupola (1) rájátszás (1) random trip (1) redred (1) red hot chili peppers (1) renée (1) révész sándor (3) riccardo chailly (1) ricsárdgír (1) rigoletto (1) ripoff raskolnikov (1) rocklitera (1) roots & routes (1) rotfront (2) run over dogs (2) sajnarana (1) sajnosbatár (1) sajnos batár (1) scorpions (1) scout niblett (1) shima (1) shortbus circus (1) simple resistance (1) siniak (1) ska cubano (1) ska p (2) skyhős (1) soerii & poolek (3) sonar (1) spaceshit (1) staff benda bilili (2) stereomilk (4) stukker (2) sweet jane (1) szabad az á (2) szabó balázs (1) szabó balázs bandája (7) szabó benedek és a galaxisok (3) szalonna és bandája (1) szeder (3) szegedi marci (1) szekeres andrás (4) szeparé (3) sziget (15) szilárd (2) szimpla kert (1) szívbemarkoló (1) tai chi teacher (12) takáts eszter (3) takáts eszter beat band (1) take it easy hospital (1) taliándörögd (5) tango with me (1) tankcsapda (1) taxi (1) therapy? (1) the arbat (1) the bits (1) the gomb (1) the hives (1) the kilimanjaro darjkazz ensemble (1) the rolling stones (1) the stripped (1) the twist (1) tintás barnes (1) titanic filmfesztivál (1) tommy emmanuel (1) tom waits (1) törzs (3) tosca (1) tóth bálint (1) tövisházi ambrus (1) toy dolls (1) tükezoo (1) tündértantra (1) tű fokán (3) tv manci (2) ubikfarm (3) újrh (1) üllői úti fuck (1) umami fétis (2) uriah heep (1) űrlénykirály (2) utcazenész (2) vadszamarak (1) váray lászló (2) varga livius (1) vasárnapi gyerekek (3) velőrózsák (2) velőrózsák zenekar (6) verdi (1) verőköltő (1) veszprémi utcazene (2) vhk (1) világveleje (3) világveleje nyár (2) virtuózok (1) vodku (1) volt (4) wakachuka (7) wasabi kht (1) yellow spots (7) zaják és társa (3) zakopower (1) zarathustra (1) zeneakadémia (1) zeropozitive (1) zoo (1) zselenszky (7) Címkefelhő

„Olyan ez, mint egy kockacukor amit kérés nélkül megkaptunk” – interjú Szabó Balázzsal

2011.03.07. 20:55 - L. D.

Címkék: interjú szabó balázs bandája

A Suhancos zenekar tagjaként ismertté vált Szabó Balázs annak 2009 végén történt feloszlása után alapította meg saját formációját, melynek élén a nép- és a könnyűzene eddig talán soha nem hallott keverékét – saját meghatározásával a folkfunk stílust – hozta létre. Az együttesre nemrég az MR2 szerkesztői is felfigyeltek: Zaj című számuk hetekig a rádió egyik legjátszottabb felvétele volt, rengeteg új rajongót szerezve a csapatnak. A frontembert többek között arról kérdeztem, mennyire nehéz feldolgozniuk a hirtelen jött sikert, miért választották az ingyenes letöltést második lemezük közzétételének módjául, illetve kiderül az is, miért gondolja már előzetesen, hogy az idei nyár fordulópont lesz az életükben.

Többféle változatban (Band, Bandája, „balázsolás”) is közszájon forog a zenekarod neve. Miért alakult ez így és melyiket használjátok leginkább?

A zenekar azzal a nem titkolt céllal lett rólam elnevezve, hogy az elég hirtelen feloszlott Suhancos rajongóinak legyen esélyük rátalálni. Így is, úgy is elölről kellett kezdenünk mindent, de ez azért jóval könnyebbé tette az első lépéseket. A másik ok pedig az volt, hogy úgy gondoltam, a koncerteken szereplő kezdeti felállás az idők során átalakulhat, és ha van egy konkrét neve a zenekarnak, szerintem sokkal nehezebb új tagokat találni. Nem utolsósorban pedig az is közrejátszott, hogy édesapámat is így hívják, ezért egy csomó kellemes emléket idéz fel bennem a név – az egészről nem az egoizmus jut eszembe, hanem például az, hogy gipszet keverek apámmal, miközben ő villanyt szerel. (mosolyog) Ez nekem egy nagyon fontos belső töltet, amiről igazából nem is tud szinte senki, mert még nem mondtam sehol. Ami pedig a másik felét illeti: band-nek indultunk, aztán rájöttünk, hogy ez benne van a bandája szóban is, úgyhogy ma hivatalosan az utóbbi a nevünk. A balázsolás pedig egy jópofa koncertajánló sztori akar lenni, illetve nagyon sok ilyen nevű gyógyító szent is van, így a népzenéhez némi néphagyomány-beli áthallás is hozzáadódik.

Mostanában mintha egyre nagyobb teret hódítanának a népzenei formációk – többet az MR2 is felkarolt közülük, elég nagyot lendítve ezzel a népszerűségükön. Te mit gondolsz erről, tényleg történik valami?

Igen, én kicsit aggódom is, mert nem vagyok benne biztos, hogy megfelelően érzékelik-e az emberek ennek a dolognak a súlyát. Egyébként a táncház-mozgalomról is elmondható ugyanez: a ’80-as/’90-es évek környékén rengetegen rákaptak, majd egy idő után lecsengett, aztán mintha mostanában újra kezdene népszerűvé válni. A népzenével jelenleg hasonló a helyzet – egyszerűen divat lett ötvözni bármilyen stílusú könnyűzenével, nyilván a kuriózum-jelleg miatt. Így most csomóan azt hihetik, mi is csak ezt a hullámot akartuk meglovagolni, hogy népszerűek legyünk, de a valóság az, hogy én 13-14 éves korom környékén írtam az első dalaimat, és azóta ebben gondolkodom. A mostani koncertek repertoárja pedig nagyrészt szintén készen van már évek óta, legfeljebb csiszolódott kicsit a többi tag érkezésével. Az autentikus népzene mellett amúgy mi sajátot is írunk – ezzel nagyon kevesen foglalkoznak, pedig szerintem hasonlóan izgalmas dolog. A cél az, hogy valami olyasmi szülessen, amit a nép továbbörökít, és akkor is a közkincs része marad, mikor a szerzője már nem létezik. Nagyon szeretném, ha a mi népzenei betéteinknek is ez lenne majd a sorsa egyszer, mert nem az a fontos, hogy kitől származik, hanem hogy minél többeknek okozzon örömet.

Gyakran tűntök megilletődöttnek, sőt olykor már-már zavartnak a színpadon a közönség lelkesedésének hatására. Váratlanul ért benneteket ez a fokú siker?

Abszolút, nem ez volt a terv. Pontosabban azért reménykedtünk benne, hogy sok emberhez el fog jutni a zenénk. Azt viszont legmerészebb álmainkban sem reméltük, hogy lesznek olyanok, akik majd éneklik a szövegeket, jönnek velünk koncertről koncertre… Nagyon furcsa ezt megfogalmazni, hiszen minden zenekar ezekért a reakciókért, zajongásért, szeretetért él – és amikor mindez megtörténik, az valami leírhatatlan érzés. A megilletődöttséget pont ez okozza, hogy mi abszolút nem készültünk rá, gyakorlatilag véletlenül alakult így az egész. Olyan ez, mint egy kockacukor amit kérés nélkül megkaptunk: iszonyú jól esik, de egyelőre nagyon nehéz kezelnünk. Leginkább talán a tanácstalanság jön le, hiszen mi nem vagyunk egy odamondós rockbanda, akik lazán leszólnak a színpadról, hogy „hééé, köszi, királyok vagytok…”, meg ilyesmi – ez egyszerűen nem is illene hozzánk. Mi kocsmaasztalok mellett hegedülve nőttünk fel, ahol gyakorlatilag ismertünk mindenkit, akinek játszottunk. Most pedig van egy befoghatatlan mennyiségű ember, akikről nem tudunk semmit, és hogy lehet megköszönni egy teljesen idegennek, hogy eljött adott esetben csak miattunk? Ez egy feloldhatatlannak tűnő feszültség, de már dolgozunk rajta, mert lassan tényleg kezd viccessé válni, hogy zavarban van a zenekar… (mosolyog) Csak hát nem tehetünk róla, vidékiek vagyunk, őszinték vagyunk, ez van.

A hangszereiden játszani egyedül tanultál, vagy jártál zeneiskolába?

Én hivatalosan orgonálni és zongorázni tanultam, a gitárt nem, illetve a hegedűt is magamtól kezdtem el – emiatt van egy olyan betegségem, hogy a hangképzésem miatt valószínűleg megbuktatnának bármelyik zeneiskolában… Nagyon sok népzenész barátommal beszélgettem, akik tök jogosan szörnyülködnek a kéz- és ujjrendemen, de ez így alakult. Egyébként engem is zavar, de mind a mai napig tanulok, úgyhogy idővel talán sikerül majd helyrehoznom. Viszont annak örülök, hogy a saját hangom nem veszik el.

A Pajzán Akusztik mesei betétjének ötlete honnan származik?

Már nagyon sok éve mesélek táncházakban, illetve szívesen foglalkozom azzal a gondolattal, hogy este hogyan altassuk el a körülöttünk lévő lelkeket, életkortól függetlenül. Még emlékszem arra, amikor gyerekkoromban hétfőnként nem volt rádió- és tévéadás, így egész este gyertyafény mellett olvasott a család. Később ez persze megváltozott, de számomra a mesélés, a közlés, az emberi szó éjszaka máig nagyon meghatározó élmény. A pajzán meg egy iszonyú hálás téma, én rengeteg ilyen sztorit gyűjtöttem, írtam, fogalmaztam tovább. Abból indultunk ki, hogy ha egy átlagember eljön a koncertre, valószínűleg sokkal könnyebben meg lehet teremteni az alaphangulatát egy ilyen stílusban elmondott történettel. Sajnos ez az alkalom a Szeparé Bisztróban nem sült el valami jól, mert ülősre terveztük az egészet, viszont túl sokan jöttek el, nem tudtunk mindenkinek helyet biztosítani, így az egészre rányomta a bélyegét egy egészségtelen feszültség. Nekünk ez egy nagyon negatív emlék, hazafelé csomót beszéltünk róla a buszban – a legfőbb oka nyilván ismét a rutin hiánya volt. Viszont rengeteget tanultunk belőle, úgyhogy ha legközelebb ülős bulit csinálunk, az biztos egy olyan helyen lesz, ami jobban illik a koncepcióhoz.

Mindkét lemezetek ingyen letölthető a honlapotokról, a másodikat már eleve így tettétek közzé. Nem is kerestetek kiadót, vagy csak nem akadt senki?

Vannak tárgyalások ebben a kérdésben, de ezekről egyelőre nem szeretnék részleteket elárulni, hisz nyilván sok még a bizonytalan tényező. Bár azután, hogy a második lemezt ingyen letöltheti mindenki, nyilván nem sok kiadónak fűződik hozzá érdeke. Viszont ahogy az előbb mondtam, nagyon sok anyag gyűlt fel az elmúlt 10-12 év alatt, úgyhogy ezekből adott esetben ki lehetne adni egy dupla albumot, hozzácsapva az Alizótai álmodozók újrakevert változatát. Ezek egyelőre tervek, de néhány héten belül el kell dőlniük – szeretnénk pontot tenni ennek az ügynek a végére, hogy fizikai formátumban is megkaphassa a dalokat az, aki szeretné.

A magyar zenei élettel mennyire vagy képben, ismersz-e zenekarokat?

Nem titok, hogy két koncerthelyszín között utazva MR2-t szoktam hallgatni, mert az ott játszott zenék állnak legközelebb hozzám. Szerencsére viszonylag nagy számban találok meg – illetve ők is engem – olyan magyar zenészeket, akik mindenképp a krémben vannak. Én mindig hálás vagyok, ha ebből a közegből valaki hozzám szól, illetve ha olykor magam is hozzátehetek ezt-azt – néha írok dalszövegeket másoknak, néha színész vagyok Művészetek Palotája-beli rendezvényeken… Mindent egybevéve azt gondolom, hogy bár nincs teljes rálátásom, de a családomon, barátokon, kollégákon keresztül mégis viszonylag átfogó képet tudok kapni. Igyekszem odafigyelni erre, mert szerintem az is egyfajta műveltség, hogy képben legyünk azokkal, akikkel egy korszakban élünk.

A zenélés mellett színészként is dolgozol – mennyire van egyensúlyban ez a két éned egymással, ha elválik egyáltalán?

Teljesen elválik. Mostanában egyre nehezebb a helyzet, mert lassan eljutunk oda, hogy a színház és a zenekar is egész embert igényelne. Nagyon nehéz a kettőt összehangolni mind idő, mind energia szempontjából: amikor például délután még játszom, este koncert, aztán indulás haza Kecskemétre, és pár óra alvás után ismét színház, az borzalmasan kimerítő. Igazából ez most életem nagy kérdése, hogy mihez kezdjek vele. Szívem szerint nem hagynám ott a színházat, mert azt is nagyon szeretem, de közben meg szerencsére nőnek a koncertmeghívások, és ott van a kérdés, hogy hogyan tovább. Egyelőre még nem sikerült döntenem.

Fankadelivel tartod a kapcsolatot a Suhancos vége óta?

Aha, abszolút. Persze volt egy nehéz év azután, hogy lezajlott ez az egész szétmenős történet, de mostanában egy új korszakunk kezdődött. Sokat beszélgetünk, és igyekszem nyomon követni az ő dolgait is mindentől függetlenül. Így, hogy már nem várunk el egymástól semmit, megint barátok tudunk lenni, és ez nagyon jó. Bár nyilvánvalóan sok mindent máshogy csinálnánk, mint a másik – illetve máshogy is csináljuk –, az együtt töltött éveket nem lehet meghazudtolni. Ma pedig már mindketten megyünk tovább a magunk útján.

Mi várható a zenekar életében a következő néhány hónap során (a fesztiválszezont is beleértve)?

Még körülbelül egy hónapig tart a lemezbemutató turné szerte az országban – nagyon sok helyen jártunk már, de a fele még hátravan. Ez mindenképp izgalmas, és tele van pozitív csalódásokkal: például Szegeden, hétköznap, hónap végén biztosak voltunk benne, hogy alig jön le valaki, mégis tök sokan voltak. Ezek egyfajta jó csodák. A turnézáró koncert április 4-én lesz az A38 hajón, ezután pedig jönnek a fesztiválok. Ebben nagyon nagy változást hozott az idei év: tavaly gyakorlatilag sehol se játszottunk, saját erejéből próbált mocorogni a zenekar több-kevesebb sikerrel, most pedig szerencsére úgy néz ki, az ismertebb fesztiválokon hellyel-közzel ott leszünk. Ráadásul ahogy eddig látom, nem is rossz időpontokban és színpadokon – én nagyon kíváncsi vagyok, ez a nyár valószínűleg egy új időszámítás kezdete lesz nekünk.

(Honlap, letölthető zenékkel: http://szabobalazsband.hu – Facebook-profil itt – Fotók: Somay Márk http://kellegyfotos.com)

A bejegyzés trackback címe:

https://ldkritika.blog.hu/api/trackback/id/tr912719807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.