Az 2012-ben alakult, háromtagú Gyík zenekar akusztikus hiphop műfajában utazik. Dalaik jellegzetessége a looper pedál használata, amivel gitár- és ütőhangszeres témákat rögzítenek, így trióként is teljes értékű hangzást képesek létrehozni. A csapatnak eddig négy klipje jelent meg, ezt követi most az ötödik, amely a Babilon című dalra készült és online premierje itt van ennek a cikknek a vége felé. Kísérőként interjút is készítettem a tagokkal (Balogh Borsa – gitár, beatbox, loopok; Lukovich András – gitár; Nagy Viktor – ének), amelyben többek között őszre várható első nagylemezükről, illetve a hiphop stílus egyes válfajaihoz való viszonyukról is kérdeztem őket. Van amit komolyan vettek, van amit kevésbé... :)
Megkerülhetetlen a kérdés, úgyhogy tisztázzuk már előre: a névválasztásotokban volt bármi szerepe a Csík zenekarnak?
Viktor: Volt, de csak poén szintjén, aztán így maradtunk. Tudjuk, hogy erősen megosztó név, de nekünk pont jó.
Borsa: Nem biztos, hogy mindig így meséltem, de most ez a hivatalos: Amikor kitaláltam, arra gondoltam valószínű többen lesznek emiatt a koncertjeinken. Az mindegy, hogy tévedésből, nekünk keretszámokat kell teljesítenünk és ebben a zenekarban csak a teljesítmény számít.
Hogy alakult ki a hangzásvilágotok, illetve miért esett a választásotok az idehaza viszonylag kevésbé elterjedt looper pedálra?
Viktor: Egy dj-vel kezdtünk, akit bírtunk, de lassú volt a munka, és egyszer bejött a helyére eme eszköz. Én legalábbis ennyit tudok.
András: A loopert a Borsa választotta, vagy a looper választotta a Borsát, már nem emlékszem pontosan.
Borsa: Hangzásvilágban semmi tudatosság nincs, azt játsszuk, amit tudunk, az csak mázli, hogy ez tetszik is nekünk. A looperkedés meg már a gyík zenekar előtt is érdekelt, ez pedig pont az a zenekar, amiben ki tudtam próbálni. Kipróbáltam, megszavaztuk.
Arra nem gondoltatok, hogy a cajón- illetve gitártémák feljátszása mellett jobban is kiaknázzátok a technikában rejlő lehetőségeket? (pl. többszólamú ének és hasonlók)
Borsa: Én nem. Így is annyi mindenre kell már figyelnem emiatt a koncert közben, hogy valamennyire azért élvezni is szeretném.
Viktor: Engem nem enged a Borsa a gép közelébe, mert elrontom, ezért nem lehet többszólamú ének.
András: Én meg arra sem kapok mikrofont, hogy beszéljek a számok között néha, de ha ez a helyzet változik, akkor becsszó énekelni is fogok, főleg több szólamban.
Mit gondoltok, van-e minőségi különbség a DJ által kísért, illetve az élőzenés hiphop között?
András: Mind a kettő lehet jó is meg rossz is, nem ez határozza meg szerintem.
Viktor: Van különbség, de az nem minőségbeli. Teljesen más út, amit mi járunk, nem lehet összehasonlítani.
Borsa: Nem tudom, mivel életem eddigi 31 éve alatt még senki nem tudta nekem értelmesen elmagyarázni, hogy mit csinálnak a DJ-k. Persze lehet, hogy tök ügyesek.
Melyiknek milyen közegben lehet létjogosultsága? Ugyanennek egy másik vetülete: mennyire rokon műfaj, illetve hogy fér meg egymás mellett szerintetek az általatok képviselt igényesebb, "gondolkodós" hiphop, illetve a "lakótelepi", félrecsapott baseballsapkás gengszterrep (hogy kicsit sarkosan fogalmazzak)?
Borsa: Szerintem nincsenek ilyen kategóriák. Vannak emberek, akiknek tetszenek bizonyos zenék, más zenék pedig nem.
Viktor: Leginkább 30 körüli, értelmesebb arcok járnak koncertre, de szerintem fiatalabbak is elférhetnek. Sok számnak a szövegét írtam húsz éves korom alatt, például a friss klipes Babilont. A Kisvilág első versszaka kb. 16 éves koromban született, a Nyugalom a hegyeken is nagyjából ugyanekkor, csak szerettem ezeket, emiatt kicsit leporoltuk őket. Én akkor suliból kicsapott tagelős, horgászsapkás kölök voltam, aki átzüllötte a középsulit. Ezért gondolom, másnak is pöröghet az agya ilyen irányba.
Mennyire működik/működhet a ti akusztikus megszólalásotok nagyobb színpadokon?
Borsa: Az A38-on működik, persze nem vagyunk stadionrock zenekar.
András: Bob Dylan is működött, mi is működünk.
Milyen inspirációk, hangsúlyok vannak a szövegeitekben, honnan merítetek ezen a téren?
Viktor: Sosincs az, hogy írni szeretnék erről, vagy arról, olyan mintha nyomná az agyam és kiürítem. Azt szoktam mondani a megfelelő inspirációs töltettel rendelkező írásra vagy zenélésre, hogy olyan, mintha ba**nék az egész Univerzummal.
Mekkora szerepet tölt be a zenélés az életetekben? Mennyire tekintitek hobbinak, illetve a hivatásotoknak?
Viktor: Szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az első, a melót meg ennek rendeljük alá, az egy szükséges dolog, hogy megéljünk. Bár én imádok főzni (szakács vagyok), de itt sokkal inkább önmagunk vagyunk.
András: A kelet-európai csóró művészlét is igen vonzó számomra, de azért jól élni is szeretek, úgyhogy inkább dolgozom is a zenélés mellett, amúgy meg abszolút benne van a top háromban.
Borsa: A legjobb hobbi a földön.
Mit kell tudni a most megjelent klipről, hogyan készült és milyen sztorira épül?
Viktor: Nekem azt mondták, kapok egy olyan hip-hop klipet, amit egész gyerekkoromban akartam, és tényleg olyan.
András: A klipet Kiripolszky Csongor készítette az elejétől a végéig, ő volt az operatőr, a vágó és a rendező is egyben. A felvételek még februárban készültek, és ez az első olyan klipünk, amiben a szöveg és a képi világ ennyire összecseng: arról szól a klip, amiről a dal is.
Hogy álltok a nagylemezetek anyagával, hány dal van kész jelenleg róla és mikorra várható a megjelenés?
Viktor: Nagyjából minden megvan, kivéve az utómunkálatokat, de az eltarthat bármeddig.
András: A felvételek már készen vannak, Dióssy D. Ákossal vettük fel mindent, keverés, borító és hasonlók hiányoznak még. Nem akarjuk elkapkodni, de őszre tuti készen leszünk. 10 dal lesz rajta, meg egy remix is biztosan, amit Widosub készített az Üveges oázisból. A legjobb lemez lesz az egész világon, amíg a másodikat fel nem vesszük.
Hol lesztek láthatóak a következő hónapokban, illetve mik az egyéb terveitek?
Viktor: Fishing on Orfű, Művészetek Völgye, 7vége az ég alatt, meg vannak még jópofa koncertötletek, de amíg nem pontos és biztos, addig még titok. Facebookra mindent kirakunk.
