A 2010-es évek legjobb magyar lemezeit bemutató lista után most a dalok következnek, ugyanúgy 33 darab. Itt is fontos szűkítő szempont volt, hogy minden előadótól maximum egy szám kerülhet fel, azok pedig eleve kiestek, akiknek valamelyik lemezét beválogattam az előző cikkbe. Így is nagyon erős volt a mezőny, még az utolsó pillanatban is változtattam rajta, végül ez lett belőle. Rangsor ezúttal sincs, abc-sorrendben vannak.
30Y – Mecseki sétányok (2010)
A dal abban az évben született, amikor a Pécsi Tudományegyetem volt az EFOTT házigazdája. Szövege tele van a PTE-hez köthető utalásokkal, fő üzenete pedig, hogy hiába nagyon sokfélék az ott tanuló diákok, valójában „nincsenek olyan messze egymástól”, hiszen az intézmény szellemisége összeköti őket. Nekem nincs semmilyen közelebbi kötődésem a városhoz, sőt a 30Y munkásságát se követem már jó ideje, ez valahogy mégis megfogott.
Bérczesi Róbert és Nemes András együttműködésében sokkal több is lehetett volna, de végül csak egyetlen nagylemezig, majd évekkel később még néhány további dal erejéig tartott ki a lendület. Az Úton volt az egyik első közös számuk, a Pluto koncertprogramjának a mai napig stabil része.
Bohemian Betyars – Csavargó (2016)
Mesébe illő izlandi tájakon forgatták a Bohemian Betyars legutóbbi albumának címadó dalához készült klipet, a keserédes szakítós szám pedig még nagyobbat lökött a már akkor is jócskán felfutóban lévő zenekar népszerűségén.
A rejtélyes, mindig más magaslaton feltűnő esernyős ember – aki valójában egy művészeti projekt része volt – hosszú ideig izgalomban tartotta Budapestet pár évvel ezelőtt. A Brains egyik legnagyobb sikert elért dalát már eleve ez ihlette, így természetesen a klipben is ő játssza a főszerepet.
Colombre Band – Hívogató (2015)
„Olyan, mint egy optikai feladvány: ha a sor elejét nézed, az életről szól, ha az árnyékát, akkor az élet végéről, de bármelyiket is érzed ki belőle, az életöröm a közös pont” – mondja a szerző, Váray László a dalról, amiről annak idején még egy limitált szériás bort is elneveztek.
Laza dzsesszbe oltott költészet, nehéz eldönteni, a zene vagy a szöveg az igényesebb. Az utóbbi viszont mindenképp nagyobb bravúr: nem kevesebb, mint háromszor megy végig a magyar abc betűin, az első versszakban szavanként, aztán soronként, végül újra szavanként, de felváltva az elejéről és a végéről.
Drastik Putto – Mohaember (2012)
Pató Pál úr óta nem készült ennyire találó művészeti alkotás a halogatásról, dal pedig valószínűleg még egy sem. Ha volt is ilyen ötlet, biztos azt mondta rá, akinek eszébe jutott: „majd később...”
Frenk – Nagyvárosi éjszakák (2010)
Az életet nagy kanállal habzsoló hedonisták himnusza, ahogy az egész lemez is, aminek a címadó dala. Frenk ma már jóval visszafogottabb életet él, meg is nősült azóta, de a Nagyvárosi éjszakák örök lenyomata marad ennek a korszakának.
Hangácsi Márton – Don't Lose Your Mind (2015)
Hangácsi Márton szerintem legjobb dala a szerző bevallása szerint a laza erkölcsű lányoknak és lányokról szól, de a szöveg igazából másodlagos: a zene önmagában is olyan szinten fülbemászó, hogy teljesen érthetetlen, miért nincs (minimum) több százezres nézettsége a YouTube-on.
Irie Maffia – Easy As One Two Three (2015)
Minden idők legjobb Sziget-himnuszánál azóta se adta vissza jobban semmi a fesztivál hangulatát, és valószínűleg egyhamar nem is fogja. Azzal együtt biztos volt a helye itt, hogy a zenekar egyébként nem tartozik a kedvenceim közé.
Ivan & The Parazol – Ha megnyitod a szíved (2016)
Egyike a zenekar nagyon kevés magyar nyelvű dalának. A Love Is Like (Bourbon On The Rocks) címmel már korábban is kiadott zene Bródy János szövegével vált igazi slágerré.
Junkies – A szerelmedtől lettem ilyen (2012)
A Junkies eddigi legpopulárisabb lemezéről (Mi van veled? Semmi?) ez vált a legnagyobb slágerré, YouTube-on már az 1 milliós álomhatárt is átlépte. Annyira fülbemászó és rádióbarát, hogy valószínűleg még azoknak is bejön, akiket maga a zenekar és punkrock, mint műfaj amúgy hidegen hagy.
Kerekes Band – Voodoo Csárda (2013)
A Kerekes Band legjobb példa arra, hogy népi hangszerekkel is lehet vérbeli rock n’ rollt játszani, ez pedig az egyik legerősebb daluk (az elmúlt évtizedből mindenképp). Az Argo 2 című filmből azok is ismerhetik, akiknek a zenekar neve egyébként nem sokat mond.
Kettős Tamás és a Vadszamarak – Lakhandi (2015)
Kevesebb mint 6 percbe ennyi szöveget refrén nélkül talán csak Bérczesi Robi tudott úgy besűríteni, hogy a végeredmény ne legyen unalmas. Ez persze jelen esetben legalább annyira a remek zenészek, mint a vakert maximumom pörgető Kettős Tamás érdeme.
Kistehén – Ezt is elviszem magammal (2012)
Erdős Virág verséből a Kistehén 2010 utáni korszakának legnagyobb slágere lett, ami még a Szájbergyerek által fémjelzett „mulatós tánczenekar” imidzset is újra tudta pozicionálni egy egészen más irányba.
A Korinn elég rövid életű volt, teljes zenekarként mindössze egyetlen tavaszt és nyarat koncerteztek végig. De ha csak azért álltak volna össze, hogy ezt az akkor már több éve létező dalt méltó hangszereléssel felvegyék és kiadják, már az is bőven megért volna minden beletett energiát.
Kubalibre – Baszódj meg (2010)
Alig több mint másfél perc, mégis a zenekar leghíresebb dala lett belőle, amit a mai napig az összes koncerten skandálva követel a közönség. Valószínűleg minden férfi ismer legalább egyvalakit, akire ráhúzható a szövege.
Lóci játszik – Annak jobb (2017)
A kicsit lentebbi Muzsik és Volkovával ellentétben, akik a szakítás depresszív, önmarcangoló oldaláról énekelnek, a Lóci játszik ugyanezt a témakört végtelenségig pozitívan ragadja meg. Az Annak jobb például azt boncolgatja, szingliként vagy kapcsolatban jobb-e élni, majd a végén arra jut, hogy inkább csak bulizzunk, magasról leszarva minden felesleges tépelődést.
A Kowalsky meg a Vega három tagja egy nagyobb belső konfliktus után alapított rövid életű új zenekart Los Vegas néven, ez volt az első – egyben a legjobb – daluk. A dologban több is lehetett volna, de miután énekesük Ausztráliába költözött, a másik két tag kibékült Kowalskyval és visszaszálltak mellé, azóta is vele játszanak.
MMAMT – Ez egy ilyen világ (2011)
Egyedi Péter szólóprojektjének egyik első dala azután született, hogy a nagymamája egyedül maradt, emiatt el kellett adni a vidéki kertes házat, ami évtizedek óta az otthona volt. A búcsúzás heteiben forgatott meghatóan szép klipet nehéz elérzékenyülés nélkül végignézni.
Muzsik és Volkova – Élet a fejemben (2017)
A ZUP romjain alakult Muzsik és Volkova duó két fő erőssége a hatalomnak való szellemes odamondogatás, valamint az önmarcangolást a végtelenségig fokozó, mégsem közhelyes párkapcsolati dalok. Az Élet a fejemben az utóbbiak közé tartozik, klippel együtt teremt igazán erős hangulatot.
Nemereszt – Szép, szép, szép (2012)
Az Illuzio felbomlása után a tagok egyik fele megalapította a Nemereszt zenekart, Borza László csatlakozásával pedig egy kreatív és tehetséges szövegíró-frontemberre is szert tettek. Sajnos csak pár évig tartott ki a lendület, de egy EP-t és egy nagylemezt azért rögzítettek az utókornak. Ez a dal az előbbiről származik, és méltatlanul kis hírverést kapott annak idején (mondjuk rajtam igazán nem múlt).
Óriás – Az egyikben ott (2010)
Egyedi Péter másik arca a hangos-zúzós Óriás zenekar, akikkel jó pár emlékezetes dalt összehozott az évtizedben, de nekem Az egyikben ott jön be legjobban ezek közül. Különösen a klipjével együtt, ami önmagában is minimum dobogós lenne, ha olyan listát is írnék.
Az addig leginkább népdalénekesként számontartott Palya Beának a Nő lemezzel sikerült teljesen újradefiniálnia önmagát, több ezer (sőt talán tízezer) új rajongóra szert téve. A formabontó és tabudöntögető albumról a Szabadon lett a legnagyobb sláger, ami azóta is minden koncert csúcspontját jelenti.
Quimby – Kivándorló Blues (2013)
Bár sokan próbáltak aktuálpolitikai üzenetet belemagyarázni, Kiss Tibi állítása szerint a Kivándorló Blues nem más, mint egy kétségbeesett szerelmes dal, amiben Magyarország egy metafora. Akármi az igazság, annyi biztos, hogy az országot elhagyók és az itt maradó barátok, családtagok is könnyen azonosulhatnak a szövegével.
A Nils frontemberének szólóprojektje hamar a kísérletezősebb elektronika felé fordult, de előtte még megszületett ez a remek popdal, a szó legpozitívabb – tehát véletlenül sem az elcsépeltségére utaló – értelmében.
Sweet Jane – Népünnepély (2013)
Legát Tibor nem pusztán lefordította Lou Reed legnagyobb slágereit, de teljesen újra is gondolta őket, New Yorkból Budapestre áthelyezve a cselekményt. A Népünnepély (eredetileg Halloween Parade) szövegében a Keleti előtt magukat kellető részeg vasutasoktól Kádár János ellopott koponyájáig egymást követik a tipikusan magyar képek.
Szeder – Kezem a hátadon (2017)
A könnyed és bohókás bemutatkozó album után Szeder a második lemezén már mélyebb témákat is érintett. A legjobb ezek közül a kiüresedett se veled, se nélküled kapcsolatok ördögi körét feldolgozó Kezem a hátadon, ami a klippel együtt működik igazán.
SZ4P – Lőjünk egy szelfit (2015)
A felhőtlen balatoni nyarak hangulata, amikor az egyetlen eldöntendő problémát az jelenti, kinek kell lemennie boltba sörért az esti buli előtt. Nem egy mély szöveg, de ez pont nem is arról szól, így is mindenki át tudja élni.
The Carbonfools – Keep Breathing (2017)
Ezzel biztos sokan nem értenének egyet, hiszen a Carbonfools Fehér Balázzsal közös nagy slágerei is jórészt a 2010-es években jelentek meg. Nekem viszont sokkal jobban bejön az új felállás, és ha egy dalt kell kiválasztani az elmúlt három év terméséből, ami a leginkább megfogott, az biztosan a Keep Breathing.
VAN filmzenekar – Viszlek magammal (2014)
Abban, hogy a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan az évtized egyik legnagyobb kultfilmje lett, legalább akkora szerepe van a zenének, mint a történetnek és a színészeknek. Az egész soundtrack nagyon erős, de önálló slágerként, akár a kontextus ismerete nélkül ez a dal állja meg leginkább a helyét.
Wakachuka – Árnyék és fény (2014)
A győri zenekar bő 10 éves fennállása alatt többször is átalakult, először szaxofon, majd trombita színesítette a hangzásukat, az utolsó szakaszban pedig fúvós nélkül próbálkoztak. A legfrissebb hírek szerint idéntől teljesen új néven, trióként folytatják. Ez a dal a trombitás korszakból való, a zenéjét és a szövegét is nagyon szeretem.
Tűpontos kritika az önmagából villámgyorsan (és azóta is folyamatosan) bohócot csináló, mégis évi 80 (azóta már több mint 90) milliárd közpénzt felemésztő közmédiáról, elsőre dallamtapadást okozó punkrockba csomagolva.
Az előző rész az évtized legjobb magyar lemezeivel ITT található.
