Az egyik előző cikkben már bemutattam nektek a KontrolAltR zenekar nemrégiben elkészült első nagylemezét. Folytatásként álljon itt egy interjú velük, amelyet még augusztus végén kezdtem el, de aztán az album megjelenésével párhuzamosan ez is csúszott. Most azonban végre olvashatjátok az aktualizált változatot, a megszólaló tagok: Ádám Reimond 'Römi' (dob), Gódor Bálint 'Teki' (billentyű), Huszár Ádám 'Macsek' (basszusgitár), Nemes Attila (ének/gitár), Szöllősi Péter (szólógitár). Külön érdekesség, hogy pont ma egy éve léteznek ebben a felállásban.
Hivatalosan is túl vagytok a lemezkészítési munkálatokon – hogy összegeznétek az eltelt időszakot?
Macsek: Még május környékén döntöttük el, hogy muszáj lesz rögzítenünk valamilyen hanganyagot, amelynek köszönhetően jobban megismerhetnek minket az emberek. Abban egyeztünk meg, hogy nyár végéig összerakunk 12-13 saját számot, ezek kerülnek majd felvételre. Utóbbi terv sikerült is, augusztus közepén kezdtük a munkát, innentől viszont kicsit másként alakultak a dolgok: számos technikai probléma adódott, úgyhogy az eredetileg tervezettnél bő két hónappal később készültünk csak el. A legnagyobb gond a dobfelvételekkel volt – mivel ugyanott rögzítettük, ahol próbálunk is (egy iskola tantermében), a nem megfelelő mikrofonozás és a visszhangok nagyon megnehezítették a dolgunkat. Utólag meghallgatva viszont szerintem abszolút vállalható a végeredmény, ami bizonyos szempontból mindenképp bravúr.
A honlapotokról már letölthető, fizikai formátumban is hozzáférhető lesz?
Peti: Az a tervünk, hogy egyetlen példányt készítünk el belőle, színes borítóval, nyomtatott lemezzel és minden extrával, utána pedig feltesszük a Vaterára és lehet rá licitálni.
Macsek: Azért döntöttünk így, mert egyszerűen nincs értelme több példányban kiadni – a sokszorosítás rengeteg pénzt emésztene fel, és nagyon kevés jönne csak belőle vissza. Ez az egy példány viszont valódi kuriózumnak számít majd.
Sokan vannak azon a véleményen, hogy a 30Y zenéje volt rátok a legnagyobb hatással. Helytálló szerintetek ez a megállapítás?
Macsek: Szerintem nem. Mindannyian szeretjük, de ennél sokkal több közös pont nincsen.
Peti: Szerintem sem, nem mintha nem szeretném őket, de elsősorban nem ők inspirálnak. Másfajta zenékből merítek inkább – főleg a Red Hot Chili Peppers, ezen belül is John Frusciante munkássága, valamint még számos egyéb.
Nemes: Rám hatással van, jó zenét csinálnak, emberileg is ott vannak, de ami még náluk is jobban hatással volt, az a Hiperkarma.
Egy ideje személyesen is ismeritek egymást, mikor és hogy indult ez?
Nemes: Én tavaly februárban kedveltem meg a zenéjüket, és rögtön el is kezdtem tanulgatni a számokat. Emiatt írtam Zolinak a fórumukon, hogy el tudna-e árulni néhány akkordot. Év végén pedig játszottak a gödöllői Trafóban, odamentem hozzá, meglepetésemre emlékezett rám, és koncert után behívott az öltözőbe, mondván megmutatja az akkordokat. Itt elkezdtünk gitározgatni, én is beszálltam, és tetszett nekik. Ezután még többször találkoztunk és mivel közben megtudta, hogy van zenekarom, felajánlotta, hogy néhány alkalommal felléphetünk majd előttük. Ez egyelőre még függőben van, jelenleg ők is nagyon elfoglaltak a saját lemezük felvételével, de bízunk benne, hogy idővel lesz belőle valami.
Kardos-Horváth Janó a másik zenész, akihez szorosabb ismeretség fűz benneteket. Ennek mi a története?
Nemes: Tavaly augusztusban kezdődött, a születésnapján megrendezett aluljárós közös zenélés révén. Erre elmentünk mi is Petivel, utána pedig a Gödörnél folytattuk az estét, hátha lesz valami, és meglepő módon Janóék is ide jöttek át. Eljátszottam neki az egyik dalát, a Gyűrűzött madarat, utána pedig sajátokat is. Ez mind nagyon elnyerte a tetszését, úgyhogy meg is hívott minket vendégfellépőnek az egyik soron következő Kafkaz estre. Ennek apropóján jobban összeismerkedtünk és azt hiszem, mi voltunk az egyedüliek, akik öt vagy hat alkalommal is szerepeltünk az estjein.
Peti: Tehát igazából teljesen véletlenszerűen indult az egész, de azt el kell mondani, hogy nagyon sokat köszönhetünk neki. Lényegében nagyrészt a Kafkaz-fellépések indították el a KontrolAltR-t azon az úton, hogy mindannyian elkezdjük komolyan venni. Ezeken a koncerteken ugyanis mindig nagyon nagy sikerünk volt, ami azért jelentős motivációt tud adni.
Milyen stílusú zenéket hallgattok még, mi inspirál benneteket?
Römi: Engem kezdetben főleg a punk/metál műfaj vonzott, aztán ahogy Nemest megismertem, én is egyre inkább elkezdtem érdeklődni az úgynevezett alternatív zenék iránt. Ez főleg onnantól volt így, hogy megcsináltuk a bandát, de azért a mai napig nem hallgatok annyi ilyet, mint a többiek.
Macsek: Én szinte kizárólag jazz zenét hallgatok, de nem a nagyon elborult fajtát, hanem olyat, ami azért még befogadható.
Teki: Nem fogsz meglepődni, engem leginkább a zongorás témájú dolgok érdekelnek: Coldplay, The Killers és ehhez hasonlók.
Nemes: Én sok mindenen átmentem zeneileg, hallgattam rap-et, technót, drum n’ bass-t is, és a végső állomás volt az imént már említett alternatív vonal. Ezen belül is inkább a magyarok, mert én olyan vagyok, hogy zenehallgatás közben általában figyelek a szövegre is, viszont nem tudok annyira jól angolul. De ha külföldi kedvencet kéne mondanom, leginkább a Kooks lenne az. 
Énektanárhoz jártál valaha?
Nemes: Nem, soha. Két éve kezdtem el komolyabban énekelni, a középiskolánkban volt egy zenei vetélkedő, arra neveztem minden különösebb indíttatás nélkül. Tulajdonképpen ez tűnt a legkisebb rossznak, mert az iskolanapok keretében valamit mindenképp kellett csinálni, és az alternatíva tesztek kitöltögetése lett volna, meg hasonlók. Ehhez képest meglepő módon második lettem, a következő évben megnyertem, idén pedig már zsűritagnak hívtak. Mindenesetre szeretnék majd elmenni énektanárhoz, mert nem érzem úgy, hogy teljesen jól képzem a hangokat.
Melyikőtök igazán a vezéregyéniség a zenekarban? A honlapotokon minden tag bemutatkozásánál szerepel egy rész, hogy „szerinted Nemesnek vannak-e diktátor-hajlamai”, a gyakorlatban viszont úgy vettem észre, mintha számos esetben Macsek mondaná ki a végszót.
Macsek: Nem könnyű a kérdés, mert általában mindkettőnknek nagyon kemény elképzelései vannak. Ilyenkor mindig egy kötélhúzáshoz hasonló vita alakul ki, aminek az a tétje, hogy ki enged a végén többet az eredeti koncepciójából. Mindazonáltal nem vérre menő harcokról van szó, nagyon nagy konfliktusunk nem volt még soha. A stílusunk se annyira kötött, bár mostanra azért nagyjából körvonalazódott, de alapvetően ötünk közül bárki beleteheti a saját zenei megoldásait a dalokba. Ez az egész összegyúrva a KontrolAltR, a jelenlegi végeredmény pedig a lemezen hallható.
Youtube-ra feltöltött videók segítségével elég alaposan dokumentáljátok a zenekar körüli történéseket. Inkább magatoknak szánjátok ezt, hogy később vissza tudjátok követni a bejárt utat, vagy a nagyközönségnek?
Teki: Magunknak is szánjuk, mert már egy-két hónap elteltével is érdekes lehet visszanézni, mi történt velünk korábban, illetve például egy számot pontosan mikor raktunk össze, de másoktól is kapunk visszajelzéseket. Például múltkor egy koncerten odajött hozzám egy társaság, hogy ismernek engem az egyik videóból, és mi a helyzet a zenekarral.
Nemes: Ez mind igaz, de a videók valódi titka az, hogy Teki unatkozik és ezzel üti el az idejét például tanulás helyett… (nevet)
Macsek: Azért is jó dolog ez, mert segít közelebb kerülni a közönséghez: talán nem tűnünk annyira megközelíthetetlennek, ha látják rajtunk, hogy mi is olyan hülyék vagyunk, mint bárki más – néha vidámak, néha szomorúak, de mindenképp hétköznapi emberek.
Klippet terveztek valamelyik számhoz?
Peti: Egy olyan klippet tervezünk, amihez kibéreljük az egész Playboy-kastélyt személyzettel, mindennel együtt, és egy csomó pucér csaj fogja rázni benne a seggét az Ovira. Csak vicceltem.
Nemes: Szerintem nem kifejezetten vagyunk klippes egyéniségek, de a későbbiekben nincs kizárva. Persze ennek is főként anyagi feltételei vannak.
Az akusztikus fellépések folytatódnak majd a jövőben?
Nemes: Én szeretném ha folytatódnának, mert van egy olyan fílingjük, ami valahogy még élőbbé és közvetlenebbé teszi az egészet. Bár sajnos ezeken nem szereplünk mind az öten, de a közönség például sokkal inkább része a koncertnek, a régi Hunniában legtöbbször még a színpadon is ültek. Az élő fellépések mellett tervezzük egy újabb akusztikus lemez közzétételét is, a „Csendes” névre hallgató első már év eleje óta letölthető a honlapunkról, ennek lenne a folytatása.
Milyen irányba indultok tovább ezután? Várhatóak újabb számok?
Nemes: Az az igazság, hogy a dalszerzés nálam nem úgy működik, hogy „most kell egy album, úgyhogy gyorsan megírok 13 számot”, aztán egy év múlva ugyanez újra. Például az Életfa című dal még egy héttel a felvételek kezdete előtt sem volt kész, gyakorlatilag ott a próbateremben csiszolgattuk az utolsó pillanatig. Macsek csatlakozása egyébként sokat dobott az aktivitásunkon: amikor tavaly novemberben belépett a zenekarba, volt nagyjából 5-6 számunk, de azok se voltak még rendesen összerakva, ezen túlmenően pedig abszolút nem rendelkeztünk több ötlettel. Ő viszont valahogy átlendített minket a holtponton – leginkább a tapasztalata segítségével, mert akkor már legalább tíz éve zenélt, míg nekünk mindannyiunknak ez az első zenekarunk. Szóval ezt követően viszonylag gyorsan összeállt a lemezanyag, és már most van két olyan dalunk, amely a felvételek óta született, úgyhogy a továbbiakban sem állunk meg. Reményeink szerint jövő ilyenkorra elkészítjük a második albumunkat.
(Honlap: http://kontrolaltr.atw.hu – Facebook-profil itt – Fotók: Majsai Fanni)
