Balanyi Szilárdot legtöbben a Quimby billentyűseként ismerhetik, de emellett immár 8 éve önálló zenekara útját is egyengeti, melyben énekesként is szerepel. Idejét a közkeletű vélekedésekkel ellentétben nem nehéz beosztania, úgyhogy a jövőben is jelen szeretne maradni a hazai popzenének nevezett közegben. Saját tervein túl ezúttal arról is kérdeztem, fog-e még a Quimby nagylemezt kiadni, illetve készülnek-e már a jövőre esedékes huszadik évfordulóra.
Három szólólemezed jelent meg eddig, a Quimby mellett pedig még a Ludditákban is játszol – mennyire nehéz beosztani az idődet, hogy mindenre jusson?
A Ludditák megszűnt, októberben lesz még egy búcsúkoncert, de aztán ennyi. A csajok úgy döntöttek, hogy nem akarnak tovább zenélni. Az időmet egyáltalán nem nehéz beosztani, látványosabbnak tűnhet ez, mint amilyen valójában. A koncertek időpontjai általában már hónapokkal előbb kiderülnek, és van egy naptár, amibe mindent beírok. Most például csináljuk a Quimby új lemezét, ezért mindenki úgy szervezi a dolgait, hogy ez lehessen az aktuálisan legfontosabb. Emellett én is dolgozom új dalokon, de mostanában inkább Tibivel kettesben töltöm a legtöbb időt a próbateremben. Tehát összességében nem annyira bonyolult az időbeosztást megoldani.
A zenekarodban Jamie Winchester az egyik gitáros – mennyire veszi ki a részét akár ő, akár a többi tag a dalszerzésből?
A saját zenekaromban főleg én vagyok a (ha úgy tetszik) megmondóember. Ettől függetlenül ki szoktam kérni a véleményüket, és hallgatok is rájuk, ha valami jó ötlettel állnak elő. Nyilván az ő saját zenekarában Jamie is sokkal aprólékosabb, nálam ha valamiről látja, hogy nekem jó, akkor az legtöbbször neki is jó. De tényleg mindig biztatom a többieket arra, hogy mondják el az ötleteiket, és ez így működik is.
Mennyiben más érzés a saját zenekaroddal kis klubokban, illetve a Quimbyvel nagyszínpadokon játszani?
Az alapok igazából ugyanazok, mert a színpad az színpad, de mégis nagyon sok különbség van. Egyrészt a zenei stílus sem ugyanaz, másfajta játékot igényel. A saját koncertjeim abból a szempontból is nehezebbek, hogy ott énekelnem kell, ezért magasabb fokú koncentrációra van szükség. Közönség szempontjából nyilván a Quimbyn tömegek vannak, nálam pedig egész kevesen, ők viszont nagyon hálásak tudnak lenni. Tulajdonképpen kicsit olyan ez az egész, mintha visszamennék a múltba, mert a Quimbyvel ugyanígy kezdtük a 90-es évek elején.
A többi taggal mennyire követitek egymás egyéb projektjeit?
Eléggé képben vagyunk, mivel sok időt töltünk együtt, úgyhogy elkerülhetetlen, hogy mindenki tudjon a másikról mindent. Ezen kívül átfedések is bőven vannak, én például játszom Livius készülő lemezén, Faszi pedig többek között nálam és A kutya vacsorájában is dobol.
Kiket hallgatsz mostanában, kik vannak rád hatással az utóbbi időben?
Nagyon sok mindent össze-vissza. Legtöbbször nem az aktuális trendek mentén haladok, hanem egyszer csak megtalál valami. Például Molokónak van egy 2003-as DVD-je (Eleven Thousand Clicks), amit akkoriban nagyon sokan szerettek, én viszont csak nemrég fedeztem fel. Most épp ezt fújom napok óta, pedig már egy 7 éves lemezről van szó. De próbálok mindig nyitott füllel járni, és ha találok valami érdekeset, igyekszem átrágni magam rajta.
A fiatal magyar csapatokkal mennyire vagy képben?
Sajnos nem nagyon, főleg neveket ismerek, de nem igazán mernék ebbe belemenni. Fesztiválokon is inkább csak ismerős zenekarokat nézek meg, nagyon ritka, hogy valamibe belefutok csak úgy, minden előzmény nélkül. Inkább emberekkel szoktam találkozni, akik nagyon tehetségesek, de róluk sem mindig tudom, hogy hol játszanak. Például tavaly decemberben volt egy dedikálásunk Pesten, és jött egy srác gitárral, akinek meg nem mondom a nevét, de nagyon tetszettek a dalai. Biztos tele van az ország ilyenekkel, küldeni is nagyon sokan szoktak számokat nekünk, de azok között is számos olyan van, amivel nem tudunk mit kezdeni.
A Káosz Amigos lemeznek te voltál a zenei producere, részt vettél az ezután következő albumok koncepciójának kidolgozásában is?
Ez a lemez volt az utolsó, mielőtt Tibi elment Komlóra, úgyhogy kellett valaki, aki kicsit összefogja. Mindig is én voltam az közülünk, aki a legjobban szeretett a stúdióban sündörögni, úgyhogy ez rám maradt, és azóta is gyakorlatilag minden mozzanatnál ott vagyok. De nem is bánom, mert szeretem csinálni. Lényegében arról van szó, hogy miután elkészültünk egy dallal, a részletekbe megyek bele. Például, hogy egy sor végén a gitárnak inkább követnie kéne a basszust, meg hasonló apró simítások.
Lesz még Quimby-nagylemez, vagy tartósan rámentetek az EP formátumra?
Épp a nagylemez készítésének kellős közepén vagyunk. Már felvettünk pár dalt, talán hármat vagy négyet, a próbateremben pedig demóként rögzítve van további négy. Az a tervünk, hogy szeptemberben befejezzük az egészet, és késő ősszel meg is jelentetjük. Az őszi turnén pedig már promótálhatunk is néhányan közülük.
Jövőre lesz a huszadik évfordulótok, ezzel kapcsolatban mit tudsz elárulni?
Egyelőre még semmit, ötletek vannak, de a nyári fesztiválok és a lemezkészítés jelenleg minden időnket elveszi. Valószínűleg ősz elején, mikor majd stúdióba vonulunk, lesz időnk arra is, hogy kicsit magunkba szálljunk és kitaláljuk, mit szeretnénk pontosan.
Mik az önálló terveid a közeljövőre nézve? Várható negyedik lemez, több koncert?
Ősztől minél több klubkoncertet szeretnék Pesten, lemez szempontjából pedig az a tervem, hogy fizikai formátumban nem adok ki semmit, mert egyszerűen nem éri meg. Viszont digitálisan elérhetővé szeretnék tenni három számot, remélhetőleg sikerül megcsinálni ezt is még az ősszel. Jelen szeretnék maradni abban a közegben, amit hazai popzenének hívnak, bár ez elég sok sebből vérzik, de ettől függetlenül én folytatni szeretném azt, amit elkezdtem még 2002-ben. Mindenképpen ott leszek a palettán valamilyen formában, a legvalószínűbb ez a digitális formátum, mert a hagyományos lemezeladás teljesen behalt. Néhány kivétel van, a Quimbynek például még úgy-ahogy megy, de ott sem olyan mértékben, ahogy ideális lenne. Tehát tervek vannak, bízom benne, hogy minél többet sikerül közülük megvalósítani.
(Honlap: http://szilard.net - MR2 akusztik felvétel megvágva letölthető innen)
