A győri Colombre Band bő két és fél éve váltott akusztikusról teljes zenekaros megszólalásra, ebben a felállásban készítették el második nagylemezüket, aminek tavaly nyáron itt volt a premierje. A csapat tagsága azóta jelentősen átalakult, Deák Gábor gitáros és Csordás Veronika énekesnő-vokalista távozott közülük, helyükre azonban egy huszárvágással a billentyűs Almann Gergő érkezett. Az immár négyesfogat nemrég adta ki első EP-jét, jövőre pedig teljes hosszúságú albumot terveznek. Váray László frontembert többek között a szakítós dalokhoz való egyedi hozzáállásáról, a zenekar megváltozott hangzásvilágának hátteréről, illetve a aktuális célkitűzéseikről kérdeztem.
Hogy foglalnád össze a felállásotokban év elején történt változások hatását? Miben lett más, jobb a zenekar?
Minden változtatás azért történt, hogy még teljesebb legyen a zenekar a színpadon, nem csak zenei szempontból. A rég kerülgetett billentyűs hangszer beépülésével ráadásul jobban alá tudjuk húzni a zenei poénokat. Ahogy teljesen magától értetődően simul bele a zenénkbe az új hangszer, úgy fogadja a közönség is a zenekart, kivétel nélkül pozitívak a visszajelzések. Ez persze nem csak annak szól, hogy most van billentyű, korábban meg nem volt. Látni a csapaton az energiát és a derűt, amit kizárólag egy irányba küldünk. Ez alapvetés a koncerteken, de korábban már nagyon nehéz volt ezt az állapotot elérni.
Hogy jött az ötlet, hogy a kiesett gitárt billentyűvel pótoljátok? Mekkora munka/kihívás volt ennek következtében áthangszerelni a régi számokat?
Nem a „kiesett” gitár pótlása miatt kerestünk billentyűst, hanem a fentebb leírt okból és mert ebben a hatásban biztosak voltunk, hogy ennyire működni fog. Nagyon sokat és intenzíven dolgoztunk a meglévő műsor hangszerelésén is, ami nem abból állt, hogy kitaláltuk hova szuszakoljuk be Gergő játékát. Ha úgy éreztem teljesebb lesz tőle, akkor szemrebbenés nélkül hozzányúltam régi dalokhoz és teljesen új zenét kaptak és persze van, ami megmaradt szinte egy az egyben. Az új dalok is nagyon hamar beépültek a repertoárba, az elejétől kezdve inspiráló volt a munka. Éreztük a próbateremben töltött idő súlyát, intenzitását, de azon mi is elképedtünk, hogy márciusban, gyakorlatilag egy hónap műhelymunka után újra színpadon voltunk. Szóval a közönség szemszögéből nem tűnt nagy időnek ez az időszak.
Az EP-re a tavalyi nagylemezhez hasonlóan egy régi dal újraértelmezése is felkerült. Tervezitek más számok újbóli rögzítését is a mostani felállással?
Több átírt dal is annyira jól működik koncerten, hogy elgondolkoztunk ezen. Az az igazság, hogyha nem szelektálnánk, ki tudnánk adni egy lemeznyi vadonatúj zenét, aminek ráadásul a közönségünk tudja a szövegét is.
Rendes hosszúságú album is lesz majd, vagy tartósan megmaradtok az EP formátumnál?
2015-ben új nagylemezt adunk ki, a meglévő négy dal mellé már sorakoznak a legújabb dalok. Mire az EP-t kiragasztottuk a netre, már játszottunk is ezekből koncerten.
Több dalotok (Kapuzárási piknik, Volt úgy) is vidám oldaláról mutat be egy-egy szakítós sztorit. Tudatosan el akartál térni a műfaj sablonjaitól, vagy egyszerűen csak ilyenek a saját élményeid, amelyekből merítettél?
Érzem a meglepő hatását annak, ha nem a megszokott módon láttatok egy mindenki számára ismerős élethelyzetet, és ez nem csak a szakítós sztori-s daloknál van. Ráadásul látom, hogy ebből tudnak meríteni azok, akik magukra ismernek a dalban: amikor valamelyik szöveg „betalál”, az sokszor levelek, üzenetek útján eljut hozzánk a közönségtől. Néha elképesztő titkokat, élethelyzeteket bíznak ránk. Egyértelműen saját élményeimből merítek, csak épp szeretem a fonákjáról láttatni a dolgokat. De azon mondjuk nem nagyon tudok semmit megmagyarázni, hogy 7 óra 14 perckor ránéztem az órámra, aztán alvó barátnőmre és leírtam piszkozatba, hogy „Hét óra tizennégy, mit szólnál, ha kivennéd a kést a szívemből?”…
Viszonylag régóta eltűnt a koncertekről a mandolin, az új dalokban pedig már a stúdiófelvételen sem szerepel. Végleg elhagytátok?
Nem, csak várja az új repertoár mandolinos számait - még nem lettek megírva.
A Hívogató című dal egy bornak is névadója lett. Ennek mi a sztorija?
A dal címe és a szövege is eltalálta Deé János borászt, aki egy 2013-as szüretelésű és 2014-es érlelésű chardonnay bort házasított a zenekarral. Janival régi barátságot ápol a csapat, de ez egészen különleges elismerés nekünk, várjuk a novemberi debütálást.
A Húsevő klipje különösen nagy sikert ért el, filmes körökből is több elismerést bezsebeltetek vele. Készültök hasonló dobással a közeljövőben?
Hogy újra olyan forgatókönyvet írjunk Cseh Robival, amiből az elkészült klip különösen nagy sikert érjen el és filmes körökben is felfigyeljenek rá? Igen, készülünk.
Győrben már jó ideje havi rendszerességű klubot tartotok. Milyen itt a közönség, vannak stabil, visszatérő arcok?
A Colombre Klubot a 2008-2009-es szezonban vittük először, akkor indokolatlanul sokszor, heti rendszerességgel. Nagyon lelkesek voltunk, az elején volt nyolc dalunk és simán játszottuk ezt a nyolcat, de a győri törzsközönségünket ekkor alapoztuk meg. Tavaly újra indítottuk, Győrben most havonta egyszer jelentkezünk, minden alkalommal más meghívott vendéggel muzsikálunk, emiatt nagyon jól és izgalmasan szórakozunk a színpadon, hiszen saját magunkat hozzuk olyan helyzetbe, hogy rengeteg munkát tegyünk bele. Ki másnak jutna eszébe például meghívni egyik hónapban Gryllus Dánielt, a következőben meg Trócsányi Gergőt (Hollywoodo)? A tavalyi kör után nagyon jó volt hallani a nyári reklamációkat, hogy mikor kezdünk már? Stabil alapközönségünk van, és mindig jönnek új arcok, sokszor hetekkel a koncert előtt elfogynak a jegyet.
Októberben első vendégünk Rátóti Zoltán színművész volt. Emlékezetes este kerekedett a koncertből, rendkívül élveztük a közös muzsikálást és a közönség ugyanolyan jól szórakozott, mint mi a színpadon. Zoli dalai és az ő szuggesztív előadásmódja is különlegessé tette a bulit, biztos, hogy fogunk még együtt még játszani a jövőben.
Mi a helyzet az egy szál gitáros fellépéseiddel, ilyenek vannak most kilátásban?
Egyre többször lépek fel így a dalaimmal. Nem kerestem az alkalmakat, mégis elkezdett ez a projekt is pörögni. Nagyon jó, rendkívül élvezem ezeket a koncerteket.
Hogy látod az előttetek álló fél évet, mik a legfőbb terveitek, prioritásaitok?
A legfontosabb, hogy legyen mozgásban a zenekar, a műsorunkkal jussunk el minél több helyre és emberhez. Még idén is sokat utazunk, Pesttől-Pozsonyig, közben meg az új dalokon is dolgozunk, amik már az említett következő lemezre készülnek.
Következő koncertek:
október 31. Győr, Irodalmi Kávéház, közreműködik: Ungvári István színművész
november 14. Győr, Colombre Klub Különkiadás: 7. születésnapi koncert a Wakachuka zenekarral
november 22. Budapest, Jókai Klub
(Fotók: Hajnik Zoltán /koncert/ és Krizsán Csaba /piknik/)