A következő cikk alapját az szolgáltatta, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb számban keresnek meg engem tehetséges, ám nem túl ismert együttesek, népszerűsítésüket kérve. Ez a kérés nagy örömömre szolgál és általában pár napon belül teljesítem a facebook-profilon, most azonban egy folytatásos cikk első részében bemutatom néhányukat részletesebben is. Az alapot egy rövid bemutatkozó szöveg képezte, amelyet kérésemre a zenekarok küldtek el nekem, de a saját gondolataimat is leírtam róluk. A műfaji felhozatal a klasszikus rocktól a fúziós világzenéig terjed, a közös pont viszont minden esetben az, hogy véleményem szerint jóval nagyobb ismertséget érdemelnének. Ezt próbálom most a magam eszközeivel segíteni kicsit – emellett pedig továbbra is szívesen fogadom bárki megkeresését, úgyhogy írjatok nyugodtan.
A listában az első a budapesti Alias zenekar. Ők tavaly óta léteznek ebben a felállásban, hárman közülük már ezelőtt is ismerték egymást, énekesüket pedig egy hirdetés segítségével találták meg. Dalaik a talán leginkább megszokott módon íródnak: a próbaeremben valaki bedob egy témát, utána pedig elkezdik alakítgatni, mindenki hozzáteszi a saját ötleteit, majd idővel kialakul a végleges változat. Bemutatkozó lemezük már működésük első évében, 2010 októberében megszületett: az „Egyszervolt…” névre keresztelt anyag 10 dalt tartalmaz, és ingyen letölthető a csapat honlapjáról. Az Eltűnik lassan című számra azóta klip is készült. Műfaját tekintve tipikus zúzós rock, de mindenképp kitűnik a hasonló műfajban utazó formációk tengeréből – nekem például annak ellenére tudott újat nyújtani, hogy egyébként csak ritkán hallgatok ilyen zenét. Jó pontot jelentenek a magyar nyelvű szövegek, illetve hogy mindegyik szám rövid és pörgős, alig 3 perces hosszúságú, így bulizenének tökéletes. Mellesleg a felvételekre is hasonló hangulat volt a jellemző, ilyen szempontból jól átjött a tagok hozzáállása. Ennek fényében nem meglepő, hogy koncertezni is nagyon szeretnek, tavasszal indulnak egyelőre hét állomásos lemezbemutató turnéra, de további dátumok is szervezés alatt vannak. Budapesten legközelebb március 24-én, a Rocktogonban lehet majd megnézni őket.
(Honlap: http://aliasmusic.hu, facebook-profil itt)
A Behavazott +- egy minden szempontból fiatal formáció, hisz végleges felállásukat alig egy hónapja, 2011 januárjában nyerték el. Az énekes-gitáros Gyetvai Zsombor és a dobos Borbás Dani a főiskolán ismerkedtek meg, basszusgitárosukra, Gyarmati Balázsra pedig egy internetes hirdetésben találtak rá. A zenekar Gerber Pál képzőművész egyik festményéről kapta a nevét, ami egészen konkrétan egy behavazott pluszt és mínuszt ábrázol. Önmagukról elnevezett bemutatkozó lemezük több mint egy éves munka után nemrégiben jelent meg, 12 dal található rajta. A felvételek egy profi stúdióban zajlottak, a keverés és a mastering pedig Pogány János (Nils) és Szőke Csaba nevéhez kötődik – a végeredmény ingyenesen letölthető, szerintem abszolút megállja a helyét, pláne hogy debütáló anyagról van szó. A dalokat és a szövegeket is Zsombor írta, erre került rá később a dob és a basszus, néhány helyen pedig – ahol szükségesnek találták – egyéb hangszerek is hallhatóak. A legnagyobb hangsúly talán a számok hangulatán van: fontosak a dalszövegek, és minden egyes hangnak, pillanatnak szerepe van. A hangzásvilág változatos, ami köszönhető a gyors-lassú, bizakodó-melankolikus, karcolós-könnyedebb ingadozásoknak, illetve abból is fakad, hogy mindhárman nagyon sokféle zenét hallgatnak. Másoktól azonban igyekeznek nem témákat, dalszerkezeteket, stíluselemeket átvenni, sokkal inkább a hozzáállásukat befolyásolták az általuk kedvelt előadók. Most, hogy az album elkészült, a csapat szeretne minél többet koncertezni, fővárosi és vidéki helyszíneken egyaránt.
(A lemez letölthető innen, facebook-oldal itt.)
A veszprémi Bors zenekar 2009-ben alakult, de a csapat magja más repertoárral már 2006 óta együtt zenélt. A tagokat a zene hozta össze, előtte csak látásból ismerték egymást. Először feldolgozásokat játszottak több előadótól, majd Red Hot Chili Peppers tribute zenekar lett belőlük, idővel azonban megunták az ezzel járó kötöttségeket, és az addigra formálódó saját dalaikkal kezdtek foglalkozni – ezért alapították meg a Borsot. Elég összetett hangzásviláguk nem tudatosan alakult, a dalok általában közös szülemények, nagyjából fele-fele arányban Báró (Halmosi Gábor – ének/akusztikus gitár) és Báde (Veress Ádám – gitár) írja a zenei alapokat, és ugyanez érvényes a szövegekre is. Emellett van több dal, amelynek zenekaron kívülről érkeztek a szövegei, illetve megzenésített versek is szerepelnek a repertoárban. További érdekesség, hogy a mostanra kialakult 7 fős zenekari felállás – ének, 2 gitár, basszus, dob, perka, harsona, trombita – mellett akusztikus hangszerelése is van a daloknak, ahol adott esetben csak két gitárral és énekkel adják elő őket. A teljes felállás és az akusztikus „mag” egyaránt rendszeresen koncertezik, többnyire Veszprém megyében, de tavaly háromszor jártak Budapesten is – ha a munka és a tanulás engedi, hasonlót terveznek erre az évre is. A csapatnak mostanra 20 saját dala van, így egy-egy koncertre bőven tudnak miből válogatni, emellett pedig az interneten is igyekeznek naprakészek lenni – Régi tartozás című legutóbbi EP-jüket például néhány hete tették közzé.
(Honlap, letölthető zenékkel: http://borszenekar.hu, facebook-oldal itt.)
A Siniak egy kísérleti modern-rock zenekar, amelynek alapjai a közép és kelet-európai folklórban gyökereznek, ezen belül is leginkább a balkáni népzenében. Jelenlegi felállásuk nagyjából két éve alakult ki, első nagylemezük pedig tavaly nyáron készült el „8 perc, 19 másodperc” címmel. Még ezt megelőzően részt vettek az Emergenza tehetségkutatón, amellyel egészen a közép-európai döntőig jutottak – azóta pedig második helyezést értek el a Nomádétel tehetségkutatóján, amely a népzenét könnyűzenébe átörökítő előadók részére lett meghirdetve. A lemezen található 10 dal is ebben a szellemiségben született, és annak ellenére, hogy manapság mennyire megszaporodtak a hasonló próbálkozások, kifejezetten üdítő színfoltot jelent a hazai mezőnyben. Leginkább azért lehet ez, mert a folkos hangzást anélkül sikerült elérniük, hogy bármilyen népi hangszert használtak volna – hangszerelését tekintve ez gyakorlatilag modern rock, de mégis sokkal színesebb annál. Az albumot indító Balkán című szám például egyből egy olyan gitártémával nyit, amit eddig leginkább fúvósoktól szokhattunk meg, ennek ellenére abszolút működik a dolog. A bemutatkozó anyag ingyen letölthető innen, emellett pedig már egy új EP is készülőben van, amely ideális esetben idén áprilisra várható.
(Honlap: http://siniak.hu, facebook-oldal itt.)
Végül, de nem utolsósorban következzen a ZeropozitivE együttes. A tagok közül hárman (Havai Gábor – gitár, Koszti Márk – dob, Simon Ádám – basszus) a Metrosection zenekarból is ismerősek lehetnek, a másik gitáros, Öllős Dávid pedig a Kesh-ben játszik. Ebben a felállásban 2008 végén kezdtek el dalokat írni énekesük, Kabai Márk vezényletével, de a tényleges áttörés csak egy évvel később, 2009 végén jött el. Ekkorra, gyakorlatilag egy éves munka után fejezték be első számukat, a többi viszont már szinte jött magától. Az elkövetkező időszak rengeteg újdonságot hozott, rögzítettek egy 6 számos demót, valamint elkezdték a koncertezést is, főleg klubokban. Tavaly decemberben a Red Bull Made In Garage program keretein belül elkészíthették első klipjüket is, amit mindannyian fennállásuk legjelentősebb eseményének tekintenek, mivel óriásit lendített a csapat szekerén. Szerintem is abszolút profi lett, leginkább az tetszik benne, hogy konkrét sztorija van, pedig a bemutatkozó klipek általában annyiból szoktak állni, hogy a zenekar színpadon állva eljátssza a számot. A csapat az idei évben szeretne belehúzni a koncertezésbe – legközelebb március 25-én lépnek fel az Ötkertben, ezt egyfajta tavaszindító bulinak szánják.
