A38-tól a Zeneakadémiáig

Független és maximálisan szubjektív koncertbeszámolók, interjúk, miegymás. Néha egy-egy komolyzenei téma, mindez teljesen rendszertelenül. Ha két hónapig nincs egy poszt se, aztán egy héten belül jön kettő, ne lepődj meg, ez a blog így működik :)

Címkék

30y (5)
(1) a38 (6) abel label (2) acidbenci (1) ajánló (18) akvárium klub (2) alias (1) amen (1) amorf lovagok (1) amorf ördögök (1) amor ördögök (1) andfriends (1) anez (2) annabarbi (1) anselmo crew (1) audio-szelfi (1) aurevoir (1) az zenekar (1) a kutya vacsorája (8) babarci bulcsú (2) backpackers spring festival (1) bad religion (1) bajnoq (2) baksa soós attila (2) balaton (3) balaton és méhes marietta (1) baltazár színház (1) bánkitó (1) barba negra music club (1) bardo (1) bartók béla (1) beatles emlékest (1) behavazott plusz minusz (1) bélaműhely (2) belga (1) belvárosi betyárok (1) ben frost (1) bérczesi róbert (7) bever (1) billy idol (1) billy talent (1) biorobot (7) birkaember (1) black out (1) blahalouisiana (2) bob geldof (1) bogaras szuperegyüttes (1) bogoz (1) bohemian betyars (10) boogie mamma (7) bors (6) braindogs (2) brautigam gábor (1) bréma (1) bródy jános (1) budapesti fesztiválzenekar (2) cabaret (1) calcium (1) campus (1) cappuccino (1) carson coma (1) catsandox (1) charlie winston (1) che sudaka (1) circus hungaricus (1) code civil (1) colombre band (16) colorstar (1) col legno (1) compagnie malabar (2) concerto budapest (1) cowbox junkies (1) creep (1) crescendo (3) csaknekedkislány (1) csalamádé fesztivál (1) császári gergely (2) császári pillanatművek (1) csaszi (1) csaszi pillanatművek (1) cseh tamás emlékest (1) cserkúthy balázs (1) csibor (2) csizmazia zsolt (1) csókolom (1) czitrom ádám (1) dal (5) dalfutár (1) dalpremier (11) dánielfy gergő (1) darvas benedek (2) das lied von der erde (1) depeche mode (2) depresszió (1) derültégből (1) dévényi ádám és az átmeneti kabát (1) dióssy ákos (1) diszkrét báj (1) dózsa györgy (1) drastik putto (5) edda (1) efott (1) egyetlen hajléktalan (1) egyszer volt (1) ék (1) eklektika (1) elefánt (8) elevenkert (2) eleven hold (4) emléxel? (1) ep-premier (7) erik sumo band (6) erkel ferenc (1) esti kornél (2) európa kiadó (7) évforduló (2) ezer erdő (1) faith no more (1) fedélzetre (1) fekete jenő (2) fekete város (1) felső tízezer (3) feszteger (1) fesztivál (44) fezen (1) fishing on orfű (17) fleming (1) flogging molly (1) foo fighters (1) fran palermo (1) frenk (3) frozen steak (1) galapagos (1) gesztivál (1) geszti péter (1) giulia este otthon marad (1) giuseppe di stefano (1) gm49 (1) gödör (10) gödör kemping (1) gogol bordello (1) gombocz bence (1) goran bregovic (1) gorillaz sound system (1) grabanc (1) grammnyi lélek (1) grb (1) guns n roses (2) gustav mahler (1) gutting revue (2) gwar (1) gyík zenekar (12) halál orgazmus (6) hamburgerkovács (1) hang-art (1) hangácsi márton (3) hangmás (4) haydamaky (1) hetedik ég (3) hey honey (1) hiperkarma (20) hisztéria (1) hobo (5) hobo blues band (1) hóember (1) hurts (1) húsevő (1) ian siegal (2) illuzio (9) indigó utca (1) innergarden (4) inspector cluzo (1) interjú (96) interjú middlemist red (1) intim torna illegál (26) irie maffia (1) irie rocktrio (1) isten háta mögött (1) ivan & the parazol (1) jamie winchester (1) jimlemon (2) jóindulat (1) jónás vera experiment (1) judas priest (1) juhász tomi vaklárma (3) junkies (6) jurij (2) kafkaz (2) kákettők (2) kaláka (1) kalef (1) kamikaze scotsmen (1) kapolcs (3) kapunyió (1) kardos horváth jános (2) kasabian (1) kaukazus (4) kékszakállú herceg vára (1) kék nyúl hammond band (2) kelet nyugat (1) kéményseprők (1) kenedi (1) kerekdomb (2) kerekes band (1) kettős tamás (2) kettő kettő tánczenekar (1) kézi chopin (4) kickout (1) kilian (1) kiscsillag (9) kísérlet (1) kispál andrás (3) kispál és a borz (16) kiss llaci (2) kistehén (4) klippremier (18) kolorádó (2) kolozsvári magyar napok (1) költészet napja (1) komoly (11) koncert (52) kontraszt (1) kontrolaltr (4) kontrollzé (5) konyharegény (1) korai öröm (2) korinn (2) kórusok éjszakája (1) kosbor (1) kovács kati és a qualitons (2) kowalsky meg a vega (2) központ (1) központi hatalom (1) krea7ív (1) Kronoszinklasztikus Infundibulum (1) kubalibre (9) kultúrfürdő (1) kultur shock (1) kvíz (1) laár andrás (1) la fanfare en pétard (1) lemez (37) lemezpremeir (2) lemezpremiel (1) lemezpremier (16) leningrad (2) lennonádé (1) lensky mob (1) les hurlements d leo (1) le debout sur le zinc (1) ligeti gyuri álomgyára (1) lista (4) little g weevil (1) live large (1) lóci játszik (1) long play 33 1/3 (1) lovasi andrás (5) lyapis trubetskoy (1) madness (1) madrapur (1) magashegyi underground (7) magic mosquitoz (1) magyar alter mémek (2) magyar császári pillanatművek (1) magyar dal napja (1) magyar rádió szimfonik live (1) magzat (1) malacka és a tahó (2) malomfesztivál (1) malter ego (1) manökken proletarz (8) mantra porno (2) manu chao la ventura (1) marble mist (1) marge (1) maria callas (1) marlboro man (3) maróti dániel (1) maszkura (5) mavanama (1) melodisztik (1) menhely (1) menyhárt jenő (2) mesekaszinó (6) metropolita (1) mezítláb (1) mihalik ábel (3) millenáris (2) mindenkinek igaza van (1) mirtse kori (1) mocsok 1 kölykök (4) mono (1) monostorapáti (1) mörk (1) morrisons (1) motörhead (1) moto magamura (3) müller péter (1) müller péter sziámi (13) mulligan (3) mumford and sons (1) muse (1) művészetek palotája (8) művészetek völgye (9) muzsik és volkova (1) my bloody valentine (1) n&sk (1) negyvenkettő (1) nemereszt (4) nemes andrás (1) nemjuci (1) nesze zen (1) nevem senki (2) nick cave (1) nils (3) no seatbeltz (3) nunki bay starship (3) nyereményjáték (11) óbudai kulturális (1) omega (1) opera (8) ördögkatlan (1) óriás (2) örvényeshegy piknik (1) osonó poszáták (1) óvodakert (2) paganza (3) pajor tamás (1) palya bea (2) pál utcai fiúk (10) panírozott barikák (3) papp lászló sportaréna (1) parov stelar band (1) paso (2) penis attack (1) péterfy bori & love band (2) peter bjorn & john (1) péter dávid (1) peter ogi (2) petruska andrás (11) picsába az űrhajókkal (1) piramis (1) plastic heaven (1) platon karataev (2) pluto (13) podlovics péter (2) ponyvalegény (1) porondszínház (1) premier (2) presszó tangó libidó (5) psycho mutants (1) public image limited (1) püspöki péter (2) puszi (2) quimby (13) r33 (2) rackajam (2) ráday kupola (1) rájátszás (1) random trip (2) redred (1) red hot chili peppers (1) renée (1) révész sándor (3) riccardo chailly (1) ricsárdgír (4) rigoletto (1) ripoff raskolnikov (1) rocklitera (1) roots & routes (1) rotfront (2) rühös foxi (1) run over dogs (2) sajnarana (1) sajnosbatár (1) sajnos batár (1) scorpions (1) scout niblett (1) shima (1) shortbus circus (1) simple resistance (1) siniak (1) ska cubano (1) ska p (2) skyhős (1) soerii & poolek (3) sonar (1) spaceshit (1) staff benda bilili (2) stereomilk (4) stikli (1) stukker (2) sweet jane (1) sz4p (1) szabad az á (2) szabó balázs (1) szabó balázs bandája (8) szabó benedek és a galaxisok (4) szalonna és bandája (1) szeder (4) szegedi marci (1) szekeres andrás (4) szeparé (3) sziget (15) szilárd (2) szimpla kert (1) szívbemarkoló (1) tai chi teacher (12) takáts eszter (3) takáts eszter beat band (1) take it easy hospital (1) taliándörögd (5) tango with me (1) tankcsapda (1) taxi (1) therapy? (1) the arbat (1) the bits (1) the carbonfools (2) the gomb (1) the hives (1) the kilimanjaro darjkazz ensemble (1) the rolling stones (2) the stripped (1) the twist (1) tintás barnes (1) titanic filmfesztivál (1) tommy emmanuel (1) tom waits (1) törzs (3) tosca (1) tóth bálint (1) tövisházi ambrus (1) toy dolls (1) tükezoo (1) tündértantra (1) tű fokán (3) tv manci (2) ubikfarm (3) újrh (1) üllői úti fuck (1) umami fétis (2) uriah heep (1) űrlénykirály (2) utcazenész (2) vadszamarak (1) váray lászló (4) varga livius (1) vasárnapi gyerekek (3) velőrózsák (2) velőrózsák zenekar (6) verdi (1) verőköltő (3) veszprémi utcazene (2) vhk (1) világveleje (3) világveleje nyár (2) virtuózok (1) vodku (1) volt (4) wakachuka (7) wasabi kht (1) yellow spots (7) zaják és társa (3) zakopower (1) zarathustra (1) zeneakadémia (1) zeropozitive (1) zoo (1) zselenszky (7) Címkefelhő

„Olyan hangulatot teremtünk, amire csak kevesen képesek” – Korai Öröm interjú

2015.02.05. 17:00 - L. D.

Címkék: interjú korai öröm

Negyedszázados évfordulót ünnepel a Korai Öröm, a hazai underground színtér egyik legkülönlegesebb zenekara. A népes tagsággal rendelkező csapat mindig is koncerteken volt a legerősebb, de ezzel együtt fennállásuk alatt tíznél is több nagylemezt adtak ki. Magyarországon kívül a világ számos országában alkalmuk nyílt turnézni. A 25. születésnapi bulit az A38 hajón tartják február 5-én, számos vendégfellépő (pl. Domokos Tibor, Szántó Faszi, Vajdai Vilmos) társaságában. Vécsi Tibor frontembert és Szalay Péter gitárost arról is kérdeztem ennek apropóján, mennyire működnek a dalaik koncertszituáción kívül, és miért állnak ki rendszeresen közéleti és politikai ügyek mellett.

korai1.jpg

Hogyan tekintetek vissza az elmúlt 25 évre, mit adott neked a zenekar?

VT: Én az első pár évben még nem voltam tag, csak eljártam a koncertjeikre, mert Jócsik Janival, az egyik perkással gyerekkori barátok voltunk. 1992 környékén szóltak, hogy csatlakozzak hozzájuk, ami már önmagában hatalmas élmény volt, hiszen a közönségből hirtelen felkerültem a színpadra. Ez volt az első igazán jelentős zenekarom, ráadásul egyből Berlinben kezdtem, majd szinte egész Európát végigszántottuk. Ezek a külföldi bulik adták talán a legtöbbet nekem, hiszen nagyon nem mindegy, hogy itt a Gödörben játszol, ahol amúgy is az időd nagy részét töltöd, vagy mondjuk Szentpéterváron.

SZP: Én 98 - 99 körül kerültem be, amikor Takács Péter, az előző gitáros kilépett, és Tibi a Colorstaros játékom alapján javasolta a zenekarnak, hogy tegyenek velem egy próbát. Leginkább szintén a külföldi utakat emelném ki, hiszen a Korainak is köszönhetem, hogy eljutottam végül rengeteg helyre a világon, ahova amúgy nem biztos, hogy sikerült volna. Ezen kívül adott rengeteg nagyon erős koncertélményt: annak idején a Koraival csöppentem bele hirtelen a fesztiválos nagyszínpadok világába, aztán még rengeteg egyéb tapasztalatot, emberi kapcsolatot, amit most felsorolni hirtelen nagyon nehéz lenne.

Egy kassai koncert 2013-ból:

Mennyire változott meg a közeg körülöttetek?

VT: Az biztos, hogy elég más zenék mennek ma már, mint annak idején. Az eredeti közönségünk, akik a pszichedelikus- és acidkorszak neveltjei voltak, ma már legnagyobb részt családos emberek, így nem nagyon járnak koncertekre. Emellett a zenei trendek is nagyon átalakultak, manapság az elektronikus tánczene hódít, de mi az ilyesmivel sosem törődtünk igazán. Lementünk a próbára, mikor mennyien, és csináltuk a számokat, ahogy jöttek. Soha nem a trendeket, vagy a menedzseri utasításokat követtük (nem is volt egyáltalán menedzserünk), hanem amit mi jónak láttunk.

Szerintetek mi adja a Korai Öröm különlegességét a többi, élő hangszeres tánczenét játszó csapathoz (Sonar, Colorstar, Grabanc, …) képest?

VT: Az első számú különlegesség, hogy mi szinte mindig sokkal többen voltunk a színpadon az átlagosnál – akár nyolcan, kilencen is. Ez manapság talán már gyakoribbnak számít, régen viszont nem volt rá semmi más példa. Nemcsak itthon, Európában is rácsodálkoztak erre. A másik a vizuális körítés, erre szintén mindig nagyon adtunk. Az FMK-ban például sokszor csináltunk olyan bulikat, hogy előbb levetítettünk a közönségnek egy filmet, majd jött a koncert, utána pedig még nyomtunk egy acid partyt reggelig.

SZP: Egyrészt a Korai zenéje tartalmazza ezen zenekarok közül a legtöbb ethnós elemet, aztán ott van például az ütősszekció dominanciája, ami egy nagyon jellegzetes korais hangzáselem, akárcsak a Paizs Miki-féle népi hangszerek folyamatos jelenléte, mint a fuyara, vagy a doromb. Ezen kívül élőben sokkal lazább szerkezetű, és improvizatívabb zene, mint pl. a Colorstar, ahol a samplerek, a programok használata miatt nehezebb eltérni az egyszer már megírt szerkezetektől. A repetitív témák, az ütősök intenzitása, meg az egész zene hipnotikus, "törzsi" jellege ad egy olyan ősi, spirituális hangulatot a produkciónak, ami markánsan megkülönbözteti igazából bármi mástól, és ezáltal el is repíti a hallgatót olyan módon, amire csak kevesen képesek.

Az idei hagyományos évnyitó koncert a Gödör Klubban:

Milyen az összhang a zenekaron belül, mennyire nehéz összetartani ennyi embert?

VT: Nem könnyű, de szerencsére azért működik. Van egy keménykezű ember a zenekaron belül, a alapító-basszusgitáros Kilián Zoli, ő vállalta magára az irányítói szerepet. Egyébként abszolút kijövünk egymással, persze nyilván akadnak néha személyes ellentétek, de ezeket soha nem mennek a zene rovására.

Személy szerint mennyire tartjátok hangsúlyosnak a szerepeteket a zenekaron belül?

SZP: Szerintem az én szerepem 1999 és 2011 között zenei szempontból eléggé hangsúlyos volt, sok korais szerzemény alapul az én témáimon, illetve a lemezek összerakásában, keverésében is jelentős részt vállaltam ezekben az években. És itt megemlíteném ebből a szempontból az azóta kivált Biljarszki Emilt is, akinek a jelenléte, tevékenysége szintén erősen meghatározó volt ezekben az években nemcsak zenei, hanem szervezési, menedzselési szempontból is. 2012 után tudatosan visszavonultam egy kicsit, mivel a többi dolog, amivel foglalkozom, egyre több energiát és időt kívánt. Közben viszont Kovács Andor és Kibu (Borosi Gábor) személyével friss, kreatív energiák érkeztek a csapatba, úgyhogy szerencsésen alakultak a dolgok, és az Emil kiválása, illetve az én viszonylagos "passzivitásom" sem korlátozta jelentősen a zenekari munkát.

VT: Én vagyok kvázi a hangulatfelelős. Ez is a Korai Öröm érdekességei közé tartozik, hogy bár van frontembere, ének nem igazán van a dalokban. Annak idején úgy fogalmaztuk ezt meg, hogy mi az éneket is inkább hangszerként kezeljük. Ezért is szerepel az én nevem mellett a tagok listájánál, hogy „voice”. Vagy azt is említhetném, hogy a klasszikus zenekaroknál is kell egy karmester a színpadra nyolc ember felett. Kicsit ehhez is hasonlít a szerepem. Először egyébként perkásként csatlakoztam, de kis idő múlva visszajött közénk az, akit váltottam. Így kerültem előre, aztán maradtam is ott.

korai2.jpg

A másik közös zenekarotokban, a Stukkerben hagyományos énekesi szerepben is megmutatod magad. Melyik áll közelebb hozzád?

VT: Egyik sem… (nevet) Az végül is jó a Stukkerben, hogy meg tudom valósítani a szöveges ötleteimet, amelyek a Korai Öröm világába kevésbé illenek. Mondhatjuk úgy, hogy a kettő együtt szükséges ahhoz, hogy ki tudjak teljesedni zeneileg.

A Korai-daloknak mi alapján adtok címet így, hogy a legnagyobb részükben semmi szöveg nincs?

VT: Ez leginkább az adott szám hangulatán múlik. Próbán mindenki bedobja az ötleteit, aztán végül valamelyik megmarad. Az Afrika, vagy az Arab Spring című dalokban például afrikai és arab halandzsa van, ezek a konkrétabbak. A 12/4-nek pedig ez a ritmusa. Aztán vannak olyanok, amiket kimondottan a hangulat ihlet meg, például a Welcome to the Hippi Future. Amit éppen az alkotás pillanatában érzünk, az lesz.

SZP: Jaja, abszolút lazán, hasra ütve elkezdjük emlegetni egymás között valamilyen munkacímen a zenéket, aztán sok esetben ez rajta ragad az adott témán. De az utóbbi időkben a Zoli tudatosabban is elkezdett címeket adni a számoknak...

Szerintetek mennyire működik a zenétek koncertszituáción kívül, mondjuk otthon, nyugiban hallgatva?

VT: A lemezeladásokból úgy tűnik, hogy átlagosan olyan 2000 ember azért hallgat otthon is Korai Örömöt, sőt az 1997-es albumból például 7000 darab is elfogyott. A 2001-eset pedig még Dániában is kiadták bakeliten, miután az előző évben koncerteztünk náluk. Sőt, egy német válogatásalbumon is szerepeltünk. Persze tény, hogy koncerten jön ki a dalok igazi ereje, de ettől függetlenül megvan a stúdióverziónak is a létjogosultsága.

SZP: Szerintem nagyon is működnek a lemezek! Sőt, az átlagos rockzenekarokhoz képest a Korai Öröm albumain olykor kifejezetten pazar hangszerelési és témabőség tapasztalható. Említhetném például a 2005-öst, ami különösen sokáig is készült, volt ideje érlelődni. De szinte mindegyik lemezen vannak olyan kunsztok, amik számomra különlegesebbé, izgalmasabbá teszik a Korai Örömöt az egyszeri pop-rock együttesnél. Tibeti-buddhista motívumok, szibériai, roma, bolgár közreműködők, és így tovább. Persze vannak jobban, és kevésbé sikerült albumok, de ez is szubjektív... Van, aki a 97-est bírja a legjobban, az áll legközelebb az elektronikus zenék világához, van aki, mondjuk a 2000-est, a "hippis" jammelgetős hangulata miatt.

A teljes 1997-es lemez:

A Facebook-oldalatokon a koncertinfók mellett gyakran közéleti, politikai kérdésekben is állást foglaltok. Miért tartjátok ezt fontosnak?

VT: Vannak olyanok a zenekarban, akiknek van igényük ilyen megnyilvánulásokra, és vannak, akiknek nincs. A Facebook-oldalt Kilián Zoli kezeli, róla például tudom, hogy szívesen beszélget közéleti, illetve még inkább környezetvédelmi témákról. Szívesen felkaroljuk a jó ügyeket, például olyan tüntetéseken is gyakran játszunk (persze általában nem teljes felállással), amelyeket fontosnak gondolunk. Én néha talán túlzásba is viszem néha a politizálást, pedig egyáltalán nem kéne foglalkoznom vele, de valahogy kikerülhetetlen ez ma Magyarországon.

SZP: Ilyen téren valóban eltérőek a nézetek és a vélemények, én például egyáltalán nem raknék ki politikai tárgyú posztokat. De amíg a zenekari többséget nem zavarja, addig valószínűleg az oldal kezelőjének az akarata érvényesül ebben a kérdésben.

Nem féltek a dolog negatív visszacsapódásától? Láttam már olyan hozzászólásokat nálatok, amelyek a nemtetszésüket fejezték ki.

VT: Az ilyesmit simán bevállaljuk. A vélemény szabad, mindenki úgy gondolkozik, ahogyan akar. Ha valaki emiatt úgy dönt, hogy nem kér többet a zenénkből, szíve joga… De túlzásba azért mi se visszük a politizálást, inkább a civil szférában szerveződő történeteket preferáljuk.

korai3.jpg

Milyen jövő állhat még szerintetek a Korai Öröm előtt?

VT: Szerintem nincs semmi okunk aggodalomra ilyen téren. Nemhogy a feloszlás nem merült fel, inkább egyre több különféle projektbe kezd a zenekar. Az aktivitás nagy részét is ezek a mellékformációk (Korai Acoustic, Trancemission, stb.) adják, a teljes felállásnak általában úgy havi egy koncertje van Budapesten. Ez szerintem hosszútávon is tartható. Lemezt is szeretnénk még kiadni, például most a 25. jubileumi évben egy visszatekintő kollekciót az eddigi életművünkkel, sok extrával felturbózva. De ha nem jön össze, legfeljebb majd kiadjuk a harmincadikra. Annyi biztos, hogy még sokáig jelen leszünk az underground/pszichedelikus zenei életben.

A bejegyzés trackback címe:

https://ldkritika.blog.hu/api/trackback/id/tr27144121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.