A Mesekaszinó zenekarral több cikkben is foglalkoztam már: legutóbbi daluk premierje alig másfél hónapja volt, és első EP-jüket is itt mutatták be. Az ötfős csapat most újabb lemezzel állt elő, a hét számot tartalmazó Viszlát holnapig-ot szintén itt lehet először meghallgatni. Szerintem az eddigi legerősebb anyaguk lett, fülbemászóak a dallamok és a szövegek is jól kigondoltak, ráadásul összekötő koncepció is van közöttük. Alább a lejátszó, a frontember Szakáll Csaba rövid kommentárjaival.
A zenekarról:
A legutóbbi megjelenésünk óta folyamatosan íródtak a dalok, melyeket 2015. júniusában kezdtünk el rögzíteni Karcagon, Mulicz Zoli segítségével. Decemberben Budapesten jártunk a PHOTOBALANCE fotóstúdióban, ahol egy igen jó hangulatú fotózásban volt segítségünkre egy kedves kuzinom, Szakáll Attila, illetve Ács Edit. A borító frontja egy werk-fotónak készült a stúdió részéről, de amint megláttuk a képet, rögtön lecsaptunk rá. Itt meg is ragadnám az alkalmat egy köszönet erejéig mindenkinek, aki a segítségünkre volt, kiegészítve a sort Vass Imrével, aki segített nekünk a ruhák beszerzésében a fotózásra, továbbá Czapár Jánossal, aki a borítón lévő zenekarfotót dolgozta össze Kéri Andris grafikájával. Andris egyébként a lemezen lévő összes dalhoz készített rajzot, melyeket folyamatosan publikálunk majd, mint ahogyan azt az "Ott is piros?" esetében már megtettünk.
A tagok továbbra is:
Kocsis Viktória - ének, kazoo
Szakáll Csaba - ének, gitár, szövegek
Kutrás Csaba - basszusgitár
Nagy Ferenc Attila - akusztikus gitár
Kiss Viktor - dob
Röviden a dalokról:
Azonnali kezdés
Az úgy kezdődött, hogy egy nap beléptem a konyhába és egy szórólap hevert a konyhaszekrényen, amin a dal első sora üvöltött felém olyan 92-es betűmérettel. Az első versszak a következő kávé mellett meg is született és akkor megcsörrent a telefonom. Egy régi barát volt a vonal másik végén. Miután letettük, bele is költözött ez a beszélgetés a dal fennmaradó részébe.
Jó ez a kép
Ez egy régebbi dal. Ebben van minden, de semmi konkrét. Amolyan nyári kerti partizós, bolyongós.
Ott is piros?
Külföldön dolgozós, torokszorítós. Távolban élő rokonaink, barátaink "hiányzása az életünkből" volt ami indokolta a dal megszületését. Nincs olyan ember szerintem, aki ezt a dalt ne tudná beilleszteni a saját életébe.
Fekete banán
Megint csak eléggé csapongó a szövegvilág. Mindenesetre jó, ha van valaki, aki vigyáz ránk néha. Zeneileg az "Ott is piros?" testvérének érzem.
Blackie
Gitárosok esetében nem nehéz már a címből következtetni, hogy mi lehetett a megindítója a dal születésének. Igen, Eric Clapton fekete sztratója, Blackie. Illetve nem az, hanem csak egy olyan sztrató. Konkrétan tele volt a hócipőm a gitárhirdetések böngészésével, amikor rátaláltam egy ilyen hangszerre. Persze azért nem csak egy gitárról szól.
Táncolj!
Volt olyan gondolat a hét dallal kapcsolatban, hogy levetítjük őket a hét napjaira . Mármint H-K-SZ-CS... stb. Valami olyasmi lett volna a sztori, hogy a hősünk hétfőn (Azonnali kezdés) bevállal egy alkalmi melót, aminek nagyon rosszak a feltételei, így aztán nem csinálja tovább. Kedden (Jó ez a kép) már nem megy el dolgozni, inkább a pohár fenekére néz. Szerdán (Ott is piros?) külföldön próbál szerencsét. Csütörtök (Fekete banán), a szeretet hiánya és egy üres hely az ágyában... Péntek, (Blackie) hát igen, ez a dal egy picit kakukktojás lett volna, még jó hogy nem lett belőle semmi, de ha lett volna, akkor a "Táncolj!" lett volna a szombat... A basszerünk, Kutrás Csabi volt a megindítója egyébként. Valami buliban voltak tőlünk nem messze és hajnalban ezt az sms-t kaptam tőle: Állítólag itt vagyok.
Viszlát holnapig
Vasárnap van. Hétfőn indul az újabb körforgás.
(Bővebb infók a zenekarról Facebookon: KATT IDE)
