Kereken négy évvel a 2010-es, általam az év legjobb magyar lemezei közé is beválasztott Kegyetlen lányok után jelent meg a Manökken Proletarz ötödik albuma. Időközben a zenekar nevének írásmódja is megváltozott kissé, a felállásuk pedig jelentősen: alapító basszusgitárosuk és dobosuk helyett is új tagok érkeztek közéjük. Bár koncertezés terén az első időszakban nem annyira voltak aktívak (mostanában már szerencsére egyre inkább), a dalszerzés lendületében annál inkább megmutatkoztak a friss energiák. Ennek eredménye a Szívbemarkoló című 12 számos anyag, aminek online premierje itt van ebben a cikkben, a szövegíró-énekesnő Kerekes Sugárka kommentárjainak kíséretében. Innentől övé a szó, az egész egy idézet.
Szóval az egész úgy kezdődött, hogy 2011 végén már recsegett-ropogott az addigi szerkezet, mármint a zenekar az akkori tagokkal. Motivációs problémák is voltak – talán – az akkori dobosunk részéről, meg én se éreztem jól magam az akkori felállásban – akkor ez motivációs probléma volt a részemről is, igaz? Színpadon is éleződtek a feszültségek a hangszeres-tudás különbségek miatt. Persze én se tudok gitározni, de mégiscsak én írtam a dalokat, úgyhogy ez a kiéleződés az akkori basszusgitárosunkra fókuszált. A basszusgitárnak fontos szerepe van a zenében, és egyre inkább úgy éreztük, hogy hiányosságok vannak e téren. Plusz koncepcionális különbségek is kialakultak Karva meg én köztem, vagyis a két alapítótag között. Végül úgy alakult, hogy szétvált a csapat. Mi Madóval ketten maradtunk. Úgy éreztem, hogy ez egy ugrás a sötétbe. Fogalmam sem volt, hogy mi lesz, hogy lesz-e ebből még valaha zenekar.
Aztán 2012 tavaszán összeszedtünk egy dobost, utána meg egy basszerost. Már nem is emlékszem, hogy volt. Tartottunk néhány meghallgatást, aztán egyszer csak ott voltak. Olyan természetességgel, mintha mindig is ott lettek volna. Képzett zenészek amúgy: Dani a dob mellett sok hangszeren és profi zenésznek tanult, Tomi pedig sok zenekarban profi szinten baszerozott az elmúlt évtizedben. Még abban az évben elkezdtünk felvenni egy dalt (ez volt a Nagylátószög), amit 2013 elején játszott országos rádió is. Talán ez adott hitet a srácoknak, hogy kitartsanak eddig, vagyis míg elkészült az új album.
Íme a teljes lemez – FONTOS: alapesetben csak 30 másodpercet enged meghallgatni, a korlátozás feloldásához be kell jelentkezni a deezer.com-on, Facebook-azonosítóval is lehet. Utána frissítsd, és menni fog az egész.
Tavaly decemberben kezdtük el a felvételeket, és szeptemberben készültünk el vele. Vagyis inkább októberben. Vagyis nemrég. Akik már hallották, azt mondták, hogy sokkal komolyabb és sokkal jobb, mint az eddigi anyagaink. Ennek örülünk, hiszen ez volt a szándék.
1. Nincsen fűtés
Ez egy dal, ami akkor született, amikor pont nem volt fűtés – egyébként egy februári estén. Egyébként pedig, mit is mondhatnék róla... természetesen egy szerelmes dal. Kicsit furcsa dalszerkezettel. Amikor a fiúk először meghallották, azt mondták, hogy ez így nem fog összeállni. Összeállt, ez az egyik legjobb dal.
2. Amszterdam
Egy februári hétvégén kimentünk páran haverokkal Amszterdamba, és valamiért nem tudtam aludni, de közben természetesen elég mozgalmas hétvége volt, annak ellenére, hogy én nem szeretek füvezni, meg nem is hat rám egyáltalán, de a második nap már egy ilyen masszává állt össze – nyilván a kialvatlanságtól. Ez magyarázza a szöveget, ami meg benne van, szerintem azt nem kell magyarázni. A dal egyik kulcsmondata ami a végén hangzik el: „Mindegy, hogy hol van velem”. Hát ennyi.
3. Nagylátószög
Ez egy elég régi dal, 2011-ben íródott. Sok új élmény ért akkoriban, de közben ott volt a ragaszkodás is a régi dolgokhoz. Dióval (Dióssy Ákossal) vettük föl, jó volt, de arra emlékszem, hogy nagyon sokat szenvedtünk a gitársávokkal. Madó egyórás alvást tudott csak eszközölni, de közben ki kellett találni pár új gitársávot. Rettenetesen szenvedtünk. Asszem akkor mentem át először vadállatba így a zenekaron belül. De végül kipréseltük Madóból, ami kellett.
4. Csak a nyoma
Ez egy nehéz dal számomra. Eléggé a közelmúlt-közeljelenről szól. Magány, üres vágyakozás, irigykedés a rendes élet minden kis szir-szar kellékei iránt. A refrén mégsem letartgikus, hanem erőteljes, erős és életteli. És ettől a dal valahogy mégis pozitív. Kicsit rockos, azt hiszem, annak ellenére, hogy az elejét Colorstar-osra akartam megcsinálni.
5. Utóbbi időben
Ez a dal egy egyveleg, igazából én se tudom, hogy pontosan miről szól. Legalább négy-öt élethelyzet és személy keveredik benne, de tükrözi az akkoriban velem történteket. A zenéjét kicsit britrockosra akartuk megcsinálni, kicsit az Editors alapján, de végül elég lassú lett.
6. Éjszakánként
Ez az a szám, ami mikor először próbán összeállt, és elkezdtük rendesen játszani, játszás közben azt éreztük, hogy ó te jó ég, most valami nagyon jót sikerült kreálnunk. Egyszerűen nagyon jól esik játszani a dal elején azt a zenei részt. Remélhetőleg azért, mert jó is. A dal érdekessége még, hogy a refrént a nemrégen Liverpoolban megismert barátnőmmel, Újszászi Diával írtuk, akivel eléggé hasonló életszakaszban vagyunk/voltunk akkor. Skype-on, Facebookon küldözgettük egymásnak az ötleteket. Illetve javarészt ő küldözgette, én meg utána megmutattam a kész dalt, hogy hogyan passzíntottam rá a dalra az ötleteit. Egyébként mind zeneileg, mind szövegében egy nagyon összetett dal lett. Kicsit bonyolult.
7. Automatikusan
Az egyik kedvencem. Még a régi zenekari felállás idején írtam, de már az új felállással állítottuk össze. Igazából már nem is emlékszem, hogy miről szól, de amikor játsszuk, mindig Lady Gaga jut eszembe
8. Majd te
Ezt is Diával közösen írtuk, még akkor Liverpoolban született meg egy kocsmában, amikor elmentünk páran sörözni, valami park mellett. Hazafelé Kispál dalokat énekeltünk az utcán, és valaki kiordított az egyik ablakból, hogy please shut up. Egyébként a dal talán arról szól, hogy régebben elég volt az élethez, ha az ember ilyen alter, bulis csaj, de egy idő után ez már egyre nehezebb. Meg a vágyról, hogy legyen egy „majd te”, aki majd megoldja az egész bonyolult életet egycsapásra. Egy szőke herceg, fehér lovon. Hihi. Ez az, amit a kiábrándult alter bulizós csajok is valahol titkon remélnek.
9. Mondtam már
Ez egy konkrét nyári emlék dalba öntése. Szerelmes dal. Egyfajta óda. Vagy legalábbis szonett.
A Mondtam már szintén most megjelent klipje
10. Nem gondolsz semmit
Jó régi dal ez is – talán még 2010 végén születhetett. Szerelmes dal ez is. Plátói.
11. Ördögfiók
Ez egy vidám dal, felszabadult zenei játék. Imádom koncerten játszani. Most már a többieknek is tetszik. Természetesen az első reakció erre is az volt részükről, hogy ez nem fog összeállni.
12. Most ne beszélj
Talán ez a dal íródott meg a legkésőbb. Komplex egy dal, fele részben nem is rólam meg az én történeteimről szól, aztán meg közben néhány sorban direkten mégis... Ez egy vigasztalás-szerű. Lassú, lírai és szerintem szép is.
A zenekar következő koncertje november 22-én lesz a Könyvtár Klubban, bővebb infó ITT.
