Néhány hónappal ezelőtt gyökeresen megváltozott a Kowalsky meg a Vega zenekar felállása. Az eddigi négytagú csapatból csak a frontember maradt, az új gitáros, basszusgitáros és dobos mellett pedig számos további zenész érkezett a „forradalmi egyletbe”: immár fúvósokkal, ütősökkel, hegedűvel és tangóharmonikával is találkozhatunk a koncerteken, ami minden eddiginél összetettebb hangzásvilágot eredményez. Ezzel hosszú idő után teljesen élővé vált a megszólalás, semmit sem kell felvételről bejátszani. Az együttes névadóját mindenekelőtt az eddigi tapasztalatokról, illetve készülő új lemezükről kérdeztem, de szóba kerül a Black-Out is, amelynek soraiba három év kihagyás után tavaly tért vissza Kowa.
Március vége óta működik a zenekar ebben a felállásban. Mit gondolsz az eddigiek alapján, sikerült megvalósítani azt a hangzást, amit előzetesen szerettél volna?
Koncertről koncertre csiszolódik a dolog, de már most látszik, hogy összességében zökkenőmentes az átállás: az emberek nagyon szeretik a kibővített formációt. Ez persze érthető is: ha megszólal egyszerre 7-8 hangszer, az csodát tud művelni. Apróbb változtatásokra még szükség van, alakítani kell az egyes zenészek szerepét annak megfelelően, mi hol üt igazán. Ezeken folyamatosan dolgozunk, de az eddigi tapasztalatok nagyon pozitívak.
Mennyire nehéz összeszervezni a koncerteket?
Borzalmasan, de ha már színpadon állunk, az minden fáradságot megér. (mosolyog) Talán néhány koncertlehetőség kiesik így, de én úgy vagyok vele, hogy csak ezért nem fogom lebutítani a felállást. Tehát nem lesz olyan, hogy valahová mondjuk csak hatan megyünk el, mert azzal az egész átalakítás elvesztené az értelmét.
Az egyes tagok szólamai a te fejedben születtek meg, vagy közösen alakítottátok ki őket?
Természetesen együtt, hiszen például egy trombitás nyilván sokkal többet tud a hangszeréről, még ha nekem is vannak elképzeléseim. A helyzet az, hogy olyan profi zenészek alkotják most a csapatot, akikre nyugodtan rá lehet bízni a saját részeik kidolgozását. Talán Vidák Robi szerepe a legfontosabb az újak közül, vele gyakorlatilag szerzőtársak lettünk. Nagy átalakításokra amúgy nem volt szükség, leginkább arra mentünk rá, hogy a korábban gépről bejátszott részeket kiváltsuk. Ezáltal sokkal dinamikusabbá és szabadabbá vált a zenekar, hiszen nem kell alkalmazkodnunk a géphez, hanem mindenki a saját ritmusában tud játszani.
Emlékeim szerint tavaly terveztél egy Paragerilla nevű projektet is, amelyben hasonlóan sok zenész vett volna részt. A kibővített Vega ennek a helyébe lépett?
Teljesen nem ugyanaz a kettő, a Paragerilla inkább egy világzenei dolog lett volna spanyolos motívumokkal, a Vega műfaja pedig végső soron nem változott a tagság kibővülésével sem. Leginkább azért nem valósult meg, mert nem akartam összezavarni az embereket azzal, hogy két hasonló felállású csapatot is működtetek egy időben. Ennek ellenére a későbbiekben tervbe van véve ez is, a szövegeket én írom majd, viszont az énekes más lesz.
Az aktuális terveitek között szerepel egy dupla lemez kiadása, ennek hogy állnak a munkálatai?
Úgy fog kinézni a dolog, hogy lesz egyrészt egy válogatáslemez 15 régi dallal, amelyeket szavazással választhatnak ki a rajongók, emellett pedig 10 vadonatúj szám. Utóbbiaknak már zajlik a kidolgozása, a megjelenést év végére tervezzük. A régieknek kicsit aktualizáljuk majd a hangszerelését – teljesen nem vesszük fel őket újra, de azért nem lesznek ugyanolyanok, mint eredetileg.
Tavaly visszakerültél a Black-Out zenekar élére, azóta viszont csak ritkán koncerteztek. Mi ennek az oka?
Az idei fesztiválszezonban szerettünk volna játszani, ez leginkább szervezési malőr következtében hiúsult meg. Önálló koncertjeink néha vannak, de olyan szinten nem akarunk nyomulni, mint régen – ezzel az a fő célunk, hogy legyen valami kuriózumjellege a Black-Out fellépéseknek. Emellett Csányi Szabival akusztikus bulikat is nyomunk, ilyenből több is volt az elmúlt hónapokban. Alapvetően nincs kényszer alatt a zenekar, egyikünknek sem ebből kell megélnie. Új számok azért születnek, Szabival közösen készül a következő lemez anyaga, de egyelőre nem tudom megmondani, mikorra állhat össze.
Hogyan választod el a szövegírás során, hogy egy ötletből Vega vagy Black-Out dal lesz-e?
A szövegek stílusát a zene minősége nagymértékben előrevetíti. Nem is nagyon kell agyalnom azon, hogyan válasszam el a kettőt, hiszen mindig a zene van meg elsőnek, ehhez találom ki a megfelelő énekdallamot, majd pedig a szöveget.
A spiritualitás és a keleti kultúrák nagy szerepet játszanak az életedben, ami a szövegeidben is megjelenik. Mit gondolsz, mennyire jön át ez a közönségnek, tudják-e helyesen értelmezni a mondanivalót?
Nem az én feladatom megítélni ezt – én teszem a dolgom legjobb tudásom szerint, belerakom a zenébe a mondanivalót, az pedig, hogy mindezt hogyan fogadják be, egyrészt az emberek, másrészt Isten dolga. Nekem nem kell visszacsatolásokat keresnem, egyedül az a fontos, hogy minél többekhez el tudjam juttatni a szerintem fontos üzenetet.
Több könyved is megjelent már, az utolsó négy évvel ezelőtt. Tervezel esetleg valamit ilyen téren?
Egy olyan könyv van most készülőben, amely a Kowalsky meg a Vega megalakulását, történetét, illetve tartalmi töltetének hátterét mesélné el. Egyfajta összefoglalója lenne az eddig történteknek, de egyelőre nincs meg a kiadás pontos ideje.
Mik a további terveitek az év hátralévő részére?
Szinte az összes fontosabb fesztiválon fellépünk, talán egyedül a Fishing on Orfű marad ki, illetve idén nem leszünk az Efotton sem. Már most is játszunk néhány számot a készülő új lemez anyagából, aztán ősszel stúdióba vonulunk és ha minden jól megy, novemberig rögzítjük a dalokat. Év végén pedig terveink szerint beszállunk az Illegál Fesztivál szervezésébe – ez az Ocho Macho zenekarhoz kötődik, akikkel nemrégiben újra közös kiadóhoz (CLS Records) kerültünk. Eddig Szombathelyen rendezték meg, de most először Budapestre is elhozzuk majd. Ezek a legfontosabb dolgok, közben pedig folyamatosan szokjuk egymást. Nagyon könnyen mókuskerékké tud válni a zenélés, ha rutinból mindig ugyanazt a műsort nyomjuk le – nekünk most az egész új értelmet kapott. Ez egy izgalmas kihívás, amelyben napról napra új felfedezéseket tudunk tenni. Gyakorlatilag mondhatjuk, hogy ismét megtaláltam önmagamat.
(Fotók: Mernyó Ferenc – http://www.facebook.com/mernyo)
A zenekar felállása:Kowalsky – ének
Görög Dániel – trombita
Kós-Hutás Áron – trombita
Gera Gábor – tangóharmonika, vokál
Juhász Rob – szólógitár
Giret Gábor – basszusgitár
Tar Gergő – ütőhangszerek
Csányi Zoltán – dob
Vidák Róbert – akusztikus gitár
Szakál Tamás – hegedű
