Január közepén sokakat döbbentett meg a hír, hogy a Gödör Klubnak alig kéthetes átfutási idővel el kell hagynia az Erzsébet teret, ahol az elmúlt kilenc évben működött. A helyén azóta az Akvárium Klub működik, de a Gödör stábja rögtön elkezdte keresni a majdani újrakezdés helyszínét, melyet végül a régitől alig öt percre, a Király utca elején található Central Passage-ban találtak meg. November utolsó hétvégéjén tartják nyitóbulijukat, innentől kezdve pedig ismét mindennap várják majd az érdeklődőket. A programokért felelős Maróti Dánielt mindezek apropóján az elmúlt 10 hónap történéseiről, a várható hasonlóságokról és különbségekről, illetve a Gödör-szellemiség mibenlétéről kérdeztem, de szóba került például egykori zenekara, a Műszaki Hiba is.

Mikor és hogyan találtatok rá az új helyre?

Miután január végén ki kellett költöznünk az Erzsébet térről, rögtön lázas helykeresésbe kezdtünk és találtunk is jó néhány nagyon érdekes opciót. Volt közöttük például egy hatalmas gyárcsarnok a Váci úton, ami régen repülőgép-propeller összeszerelő üzemként működött, és tényleg óriási méretek jellemezték. Több ilyet végignéztünk, de mindegyikkel az volt a probléma, hogy a külvárosban található, mi pedig úgy gondoltuk, hogy a Gödör Klubnak mindenképp a belvárosban van a helye. Ezek után, talán április környékén ajánlotta valaki a Central Passage-t és el is mentünk megnézni, először csak néhányan, majd a második körben már az egész Gödör-stábbal. Mindenkinek az volt a véleménye, hogy ez az, amit kerestünk: teljesen belvárosi, gyakorlatilag a régi helyünktől öt percre, és a belső felépítése is jó alapanyag a koncepciónk megvalósításához.

Hogy néz ki ez a felépítés, milyen tereket alakítottatok ki?

Az eredetihez hasonlóan lesz egy nagyszínpad és egy kávézó-színpad, illetve egy különálló tér, ahol például konferenciákat lehet majd tartani. A különböző tereket elhúzható hangszigetelő falakkal lehet elhatárolni egymástól. Ezek jelentik a most megnyíló első ütemet, ami a szűkebb értelemben vett Gödör Klub, de a továbbiakban a Passage többi részét is birtokba vesszük majd. Lesz még egy hatalmas, ezer négyzetméter körüli rendezvénytér, ha minden jól megy jövő ősz környékén, illetve ehhez kapcsolódóan boltok (például egy különleges cipőbolt) és fair trade kávézó is. Újdonság még a belső növényfal, amivel a zöld szellemiséget próbáljuk erősíteni. A legtöbb pénzt a munkálatok során egyébként az akusztikára, illetve a hangszigetelésre fordítottuk és azt gondolom, hogy sokkal jobb lett az eredmény, mint az Erzsébet téren volt.

Milyen helyek voltak itt ezelőtt, kikkel kellett megegyeznetek?

Semmilyen helyek nem voltak, ebből a szempontból az egész nagyon hasonlít az eredeti Gödör-sztorihoz, hiszen ott is az volt a helyzet, hogy a végül máshová költöztetett Nemzeti Színház helyén tátongó lyukat próbáltuk megtölteni élettel. A Central Passage is egy gyakorlatilag üresen álló, pláza-szerű komplexum, talán egyetlen üzlet található benne. Spanyol tulajdonosoktól béreljük, 10+5 évre szóló szerződést kötöttünk.

Mennyire beszélhetünk szerinted kialakult Gödör-szellemiségről? Tehát mennyire lesz vajon hasonló az új hely a régihez, annak ellenére, hogy már csak a nevében Gödör?

Azt gondolom, hogy erre egyelőre nehéz válaszolni, hiszen a puding próbája az evés. Nyilván igyekszünk valami hasonló dolgot létrehozni olyan szempontból, hogy ez is egy sokszínű, befogadó hely lesz, ahol a kultúrák találkozására próbáljuk helyezni a hangsúlyt. Ezt már az első hónap programja is jól mutatja, például bepótoljuk a hagyományosan júniusban megrendezett Athe Sam romafesztivált, lesznek civil események – például december 10-én az Emberi Jogi Világnap kapcsán –, marad a táncház, illetve a megszokott tematikus estek (Jazzgödör, Új hangok a Gödörből, stb.) is. Összességében tehát nem fog meglepetést okozni a program azoknak, akik gyakran jártak a régi helyre, de azért próbáljuk kicsit szélesíteni is az eddig megszokott portfóliót.

Hogy alakult a nyitás folyamata, mikor kezdtétek el berendezni az új helyet?

Az első feladat az volt, hogy felépítsük a személyzeti struktúrát. Nyilván sokan megmaradtak a régi csapatból, de vannak új emberek, illetve olyanok is, akik időközben mást csináltak, de most visszatérnek közénk. A programok leszervezése rám hárult, az építési és berendezési folyamatot pedig Filep Ákos vezette, hiszen az ő szakmája építész. Ebből adódóan ő az, aki tervezőként és az építkezés vezetőjeként szinte éjjel-nappal ott volt/van a helyen, én csak időnként mentem oda megnézni, hogy állnak a munkálatok. Emellett új honlap és arculat is készül, illetve az friss programfüzet is készen van már. Nagyon nagy az izgalom a stábon belül, hiszen nyilván minden újrakezdés nehéz, és az építési munkálatok befejezésétől a szükséges engedélyek beszerzéséig sok az „utolsó perces” dolog, úgyhogy az utolsó napok elég kapkodósak, de ha minden jól megy, nem lesz semmi akadálya a tervek szerinti nyitásnak.

Nem tartotok hasonló támadásoktól, mint amelyek az előző helyen voltak?

Szerencsére, ahogy említettem, a mostani hely az Erzsébet térivel szemben magánterület, így ilyen szempontból biztonságban érezhetjük magunkat. Más kérdés, hogy ebben az országban mindig lehetnek jogi kiskapuk, főleg lakossági panaszokra építve, de ennek elkerülésére tényleg mindent bevetettünk: úgy kell elképzelni a hangszigetelést, hogy még a belső oszlopok is fél méter vastagon téglákkal és üveggyapottal vannak körbevéve, és ehhez jön a külső fal. Persze sosem lehet biztosra menni, elég ha csak a Zöld Pardon példáját nézzük, de mi amit tudtunk, azt megtettük.

Az Arborétum nevű helyen beszélgetünk, amit szintén te alapítottál és elég markánsan a növények köré épül, amelyek az új Gödörben is jelentős szerepet kapnak. Hogy jött ez a koncepció?

Ez egy véletlen találkozás, mert bár a Gödörben található zöldfalaknak is nagyon örülök, azokat tervezőként Ákos álmodta meg. A régi helyen is komoly erőfeszítéseket tettünk a „zöldítés” érdekében (főként a lépcsőkön, de a fenti részen is), és most is hasonló céljaink vannak. Ezzel a lakóknak is próbálunk kedvezni, cserébe hogy elfogadják a házuk aljában működő szórakozóhelyet, igyekszünk kissé élhetőbbé tenni a környezetüket. Én úgy kerülök a képbe ezen a téren, hogy az eredeti szakmám dísznövény-kertész, főleg a trópusi növények megszállottja vagyok. Azért is hoztuk létre egy barátommal az Arborétumot itt a Gozsdu udvarban, hogy legyen egy növényekben bővelkedő kis kávézó, ahová be lehet ülni egy pohár italra csak úgy nézelődni, de akár vásárolni is a kiállított kávé-, kakaó-, banáncserjék és még számos más különlegesség közül.

Jártál-e az Akvárium Klubban a nyitás óta és ha igen, mi a véleményed róla?

Egyszer voltam lent február közepén, amikor még zajlottak az átalakítási munkák és az egész nagyon szedett-vedett volt. Hallottam, hogy azóta sokat változott, de nem hiszem, hogy dolgom lenne erről hosszabban véleményt formálni. Röviden szólva nekem akkor nem tetszett, mostanra lehet hogy sokkal jobb lett, bár nem hallok olyan jókat róla. Mindazonáltal nem gondolom, hogy öröm lenne számomra, ha nem működne jól, hiszen nem azért dolgoztunk a helyért kilenc évig, hogy utána tönkremenjen. Akkor örülnék a legjobban, ha lenne egy jól működő Akvárium Klub, mostantól kezdve pedig egy szintén jól működő Gödör Klub is, amelyek jól megférnek egymás mellett.

Idén első ízben nyári fesztivált is szerveztetek Gödör Kemping néven, mik a tapasztalatok?

Utólag visszagondolva talán túlzott lelkesedéssel vetettük bele magunkat ebbe a dologba, kicsit túlterveztük ahhoz képest, hogy első alkalommal került rá sor. Lehet, hogy jobb lett volna hat napos helyett csak egy hétvégésre szabni, mert látogatottság szempontjából a hétköznapok azért nem igazán hozták az előzetes várakozásokat. Viszont aki ott volt, az mind kifogástalanul jól érezte magát – eleve az egész kezdeményezés középpontjában az együttlét állt, ezért is neveztük kempingnek. Például Víg Mihály főzött, Vida Tóni motorcsónakos túrákat szervezett, illetve számos más szabadidős és sportprogram közül lehetett választani a koncerteken túl. Maga a hely szerintem tökéletes egy ilyesfajta rendezvényhez: gyönyörű zöld terület, kiváló a víz, illetve az idő is kifogástalan volt. Úgy gondolom, hogy pár év alatt nagyon jól tovább lehetne fejleszteni, a kérdés csak az, lesz-e rá energia és pénz. Jövőre mindenesetre biztosan megtartjuk, bár a hosszán még gondolkodunk, de ezt ráérünk akkor eldönteni, amikor majd nem lesz ekkora a hajtás.

Vegyünk egy teljesen más témát: sokáig játszottál a Műszaki Hiba nevű zenekarban, amelyet nagyjából a régi Gödör megnyitása környékén hagytatok abba. Volt köze a kettőnek egymáshoz?

Volt is, meg nem is. A Műszaki Hiba nagyon fontos volt számomra, hét éven keresztül működött és mindannyian sok energiát tettünk bele. Több száz koncertet adtunk, vidéken és Pesten, klubokban és fesztiválokon egyaránt. Néhányszor a Gödörben is játszottunk, de úgy éreztem, hogy a programszervezés teljes embert kíván, nem tudtam volna mellette még a zenélésre is elegendő időt fordítani. A másik ok pedig az volt, hogy kicsit meg is fáradt az egész: a végére túl sok tagcserén mentünk át, valahogy kezdett széthullani a dolog. Végül egy ponton úgy döntöttünk Sepsik Bencével (szintén Gödör-szervező és ma a Kelet-Nyugat együttes frontembere – L.D.), akivel ketten alapítottuk és vezettük a zenekart, hogy jobb inkább befejezni. Előfordulhat, hogy egyszer majd újrakezdjük, de a közeljövőben nem tervezzük.

Zárásként: mik a várakozásaid így pár nappal a nyitás előtt, mikor lennél elégedett?

Az egész ügy kapcsán nagyon sok még a nyitott kérdés. Nekem a fő félelmem a lakókkal kapcsolatos, hogy vajon hogyan fognak viszonyulni a helyhez, illetve a másik dolog az, mennyire fog tetszeni a közönségnek – mennyire érzik majd magukénak, mennyire hasonlítják majd össze a régivel. Nyilván vannak különbségek: ez egy kisebb hely, van amiben jobb, van amiben gyengébb az eredetinél. Az igazat megvallva én is nagyon kíváncsi vagyok, várom a nyitást és ha az első hónap probléma nélkül, nagyjából 80-90 százalékos látogatottsággal lemegy, már elégedett leszek.

(Az interjú egy héttel, a képek pedig két nappal a nyitás előtt készültek. Fotó: Major Bálint)