A38-tól a Zeneakadémiáig

Október közepén jelent meg a Zaják és Társa nevű formáció bemutatkozó anyaga Minden kezdet könnyű címmel, amelyet a tavalyi év legjobb magyar lemezei közé is beválasztottam. Bár a Nemes András (Pluto) és Zaják Péter (Galapagos, ex-hiperkarma) által alapított duó eredetileg csak a Fishing on Orfű fesztiválon tervezett fellépni, azóta változtattak tervükön és teljes zenekari felállással már március 14-én közönség elé állnak. Ennek apropóján kérdeztem a névadó frontembert a dalok születéséről, a showbiznisz és a vállalkozói lét kettősségéről, illetve a lehetséges folytatásról.

Mennyire volt nehéz döntés annak idején feladni a hiperkarma-tagságodat és a rendszeres turnézással járó pörgést?

Egyértelmű, hogy ezt nem lehet könnyen otthagyni, tudatos választás kérdése a dolog. Konkrétan egy olyan döntéskényszer előtt álltam, hogy beindítottam egy vállalkozást, ami egyre több időmet emésztette föl és egy ponton túl nem fért bele mindkettő az életembe. Így bár utólag visszatekintve is a hiperkarma volt az egyik legjobb dolog, amit valaha csináltam, végül annak a feladása mellett döntöttem. Közrejátszott ebben az is, hogy ott nem dobon, hanem ütőhangszereken és egyéb zajkeltő eszközökön játszottam, ami szerintem nem egy annyira fontos és nélkülözhetetlen feladatkör, így nem éreztem azt, hogy cserben hagynám a többieket a kilépésemmel. A Galapagos azért különbözik ettől, mert ott dobos vagyok, emellett kvázi gyerekkori barátaimnak tekinthetőek a többiek, így alapvetően másról szól a dolog – szoktam is mondani, hogy az évek során néha a barátság tartotta össze a zenekart, néha pedig a zenekar a barátságot. Sokat nem koncertezünk, olyan nagy tömegeket sosem mozgattunk meg, de egy bizonyos szinten máig működik a dolog és ez szerintem így is fog maradni.

Mióta érlelted magadban a dalaidat és mikor merült fel benned, hogy akár zenekari keretek közt is lehetne belőlük valami?

A dalok között van olyan, ami már 6-7 éves, bár ezek közül sem mindegyik volt meg teljesen, pár esetben csak egy-egy sort, vagy énekdallamot találtam ki. Az egésszel nem nagyon volt komolyabb tervem, leginkább csak a családom és saját magam szórakoztatására csináltam, például hosszabb utazások alatti időtöltésként. Az igazi fordulatot az hozta el, hogy Nemes Andrissal közös a próbahelyünk, így aránylag gyakran találkoztunk és egyik alkalommal megmutattam neki néhány ötletemet. Neki rögtön megtetszettek, úgyhogy elkezdte mondogatni, hogy szívesen segítene összerakni őket. Nélküle ezen a szinten biztos nem valósult volna meg a dolog, mivel én alapvetően dobos vagyok, így például a hangszereléshez egyáltalán nem értek. Gitározni is csak hobbiból szoktam, illetve énekesnek sem igazán tartom magam, de azért ha a helyzet úgy kívánja – például most 14-én – igyekszem alkalmazkodni a szerepkörhöz.

Hogy zajlott a lemezfelvétel, milyen volt a munkamegosztás köztetek?

Egy másik interjúban viccesen úgy fogalmaztam, hogy ő csinálta a keverést, hangszerelést, rögzítést, én pedig vettem neki a boltban innivalót, elvittem ebédelni, ha éhes volt és ilyesmik… Szóval nagyjából így alakult a megosztás. (mosolyog) Jó, persze azért én is beleszóltam kicsit, de a zenei rész túlnyomó többsége, talán olyan 75 százaléka hozzá fűződik.

A lemez megjelenésekor azt írtátok, élőben évente mindössze egyszer, Orfűn szeretnétek fellépni, azóta mégis előrehoztátok a bemutatkozást. Miért döntöttetek emellett és mi most a koncepció a koncertezéssel kapcsolatban?

Igazság szerint nem nagyon vagyok előre tervezős típus, bár elképzeléseim vannak, de ezek gyakran nem jutnak el a gyakorlati megvalósításig. A Fishing on Orfű például azért volt nekem fontos, mert szerintem az a legjobb hangulatú magyar fesztivál, így különösen jó lenne ott játszani. Még nem tudom, megkapjuk-e ezt a lehetőséget, egyelőre várjuk a reakciót, mert a szervezőket sajnos nem igazán lehet elérni. Viszont mivel annyi pozitív visszajelzést kaptam a dalokról és olyan sokan mondták, hogy élőben is szívesen meghallgatnák őket, egy idő után megváltoztattam az évi egy koncertre vonatkozó tervet. Először a Hunnia merült fel helyszínnek, de aztán a hiperkarma egykori menedzsere, Pabló segítségével sikerült leszervezni Gödör-beli bulit, így ott lesz az első fellépésünk. Emellett szó van további dátumokról is, szintén az ő közreműködésével.

Hogy alakult ki az élő felállás?

Ez nagyrészt nekem köszönhető. Mikor a felvételeket készítettük, András eredeti terve az volt, hogy minden hangszert mi ketten játsszunk fel. Én viszont mondtam neki, hogy mindenképp szeretnék néhány régi zenésztársat elhívni, hogy bizonyos részeket rájuk bízzunk. Ilyen volt Bodó Laci a Galapagosból, illetve Sztivi és Laca a hiperkarmából. András ezt eleinte nem nagyon akarta, de végül sikerült meggyőznöm, aminek nagyon örülök, mert szerintem sikerült egy olyan pluszt hozzáadniuk a számokhoz, amire mi magunktól nem lettünk volna képesek. Például az Ösztön című dalban Sztivi szólója nagyon tetszik, és Laca szólamainál is érezhető azért, hogy profi basszusgitáros játssza őket. Szerencsére arra is rögtön rábólintottak, mikor megkérdeztem őket, közreműködnének-e a koncerteken is. Így végül Zsombi a Pluto-ból fog dobolni, Laca basszusgitározni, Sztivi gitározni, Andris gitározni és énekelni, én pedig legnagyobbrészt énekelni, illetve minimális mértékben gitározni.

Hogy álltok a próbákkal?

Miből fog összeállni a koncertprogram és mennyiben lesz más a dalok hangzása, mint a lemezen?

Mik a terveitek a jövőre nézve, hol fogtok még fellépni, illetve gondolkoztok-e második albumon?

A második album anyaga már most szépen alakul, hét dal készült el eddig, amelyek kicsit más hangulatúak, de ugyanúgy a magaménak érzem őket. Ami a koncertezést illeti, az említett orfűi fellépés egyelőre még nyitva áll – jó lenne ha összejönne, de ha nem, akkor jövőre majd próbálkozunk újra. De addig is mindenképp szervezünk még koncerteket, akár mondjuk a Hunniában, akár egyéb helyszíneken. Én szeretnék a Zaják és Társával minél többet játszani, mert az elmúlt hónapok visszajelzései alapján úgy gondolom, hogy van igény a dalainkra. Ezen kívül pedig alapvetően szeretek időt tölteni a zenésztársaimmal mind a próbahelyen, mind a koncerteken, igazán jó kikapcsolódást jelent ez a hétköznapok hajtása mellett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.