Tavaly próbálkoztam először azzal, hogy a szerintem legjobban sikerült magyar lemezek mellett önálló dalokat is listába szedjek. Akkor azonban még nem külön cikkben, csak az előbbi kiegészítéseként. Idén viszont, ahogy írtam is, annyira erős volt a mezőny, hogy ilyenekből is össze tudtam szedni 10-et. Mindazonáltal igyekeztem elkerülni, hogy ez a dolog afféle futottak még kategóriaként működjön, ahová az előző összeállításból kimaradt zenekarok kerülhetnek be legalább az albumuk valamelyik dalával. Így inkább abból a merítésből válogattam, akik ebben az évben nem adtak ki nagylemezt, csak EP-t, vagy adott esetben egyetlen számot. Mindegyiknél van lejátszó, úgyhogy meg is lehet hallgatni őket
Colombre Band – Hívogató
A győri Colombre Band eddig két nagylemezt adott ki (Tánc az ördöggel, Húsevő), mindkettő felkerült az aktuális toplistámra. Felállásuk idén tavasszal teljesen átalakult, ketten távoztak a tagok közül, új hangszerként pedig bejött a billentyű. A Hívogató című EP-t már így rögzítették, a címadó dalról ráadásul egy bort is elneveztek. De nemcsak emiatt ez a legemlékezetesebb az új számok közül: én személy szerint napokig ki se tudtam verni a fejemből, annyira jól sikerült, és azóta is rendszeresen újra meghallgatom. Egyszerűen nem lehet megunni.
Crescendo – Svájc
A Crescendo jó értelemben vett, dallamos és fülbemászó popzenét játszik. Bár már több mint egy évtizede léteznek, nagylemezük eddig még nem jelent meg (ha minden igaz, jövőre végre pótolják a mulasztást). Egy EP-t viszont kihoztak idén, amiről a Svájc lett a legerősebb dal. Szövegében a manapság fő témának számító elvágyódás jelenik meg, összehasonlítva az itteni kilátástalanságot a kinti "kolbászból van a kerítés is" jellegű állapotokkal. A refrén azért tartogat egy csavart, hogy a végkicsengés mégse legyen negatív.
Frozen Steak – The Circus Bear and a Dead Snake's Head
A Frozen Steaket két éve hozta össze a Nemereszt zenekar (lásd az idei lemezes toplistát) két tagja, az énekes-gitáros Borza László és a dobos Demeter Ádám. Bár fő projektjük is alapvetően hobbi, itt aztán tényleg tét nélküli jammelésekre és improvizációkra ragadtatták magukat. Ráadásul elég erősen indítottak, szinte rögtön kiraktak a netre egy 12 számos anyagot, ami klasszikus bluesdalok karcos stílusú újraértelmezéseiből állt. Ezt 2013-ban további két EP követte szintén feldolgozásokkal, majd idén ősszel még egyet léptek előre, és elkezdtek saját dalokat írni. Utóbbiak közül a medvés-kígyós című (hadd ne írjam le még egyszer) lett a zászlóshajó, vicces klipet is forgattak hozzá. Komoly fegyvertény, hogy bár az általuk képviselt műfajt nem annyira a popularitás jellemzi, ez most mégis kimondottan fülbemászóra sikerült.
Gutting Revue – Demokrata romantika
Immár két és fél éve, hogy a Yellow Spots zenekar tagsága belső ellentétek miatt kettévált, és a dobos kivételével a többiek Gutting Revue néven folytatták. Az új csapat hangzásvilág és szövegek terén is markánsabb lett, stílusként a „hardcore swing” jelzőt aggatták magukra, ami illik is a fúvósokkal és kemény gitártémákkal egyaránt teletűzdelt zenéjükre. Eddig két EP-t adtak ki, a második idén ősszel jelent meg Egy rongy a szíved helyén címmel. A legjobb dal róla a Demokrata romantika, ami remek hangszereléssel és női vokálszólamokkal, illetve a szövegíró-énekes Ambrózy „Aberrált” Györgyre jellemző fanyar iróniával tart görbe tükröt a politika által átszőtt mindennapok elé. Szerencsére csak általánosságban, konkrét utalások nélkül.
Kubalibre – Pálinka
A pécsi Kubalibre 2008 őszén állt össze, helyi szinten egész komoly rajongótábort gyűjtve maguk köré. Ennek ellenére két év és egy nagylemez után feloszlottak, sőt frontemberük, Püspöki Péter kiköltözött Írországba, így jó ideig szóba se jöhetett a folytatás. Tavaly aztán egy rövid itthoni látogatása alkalmával már összeálltak egy koncert erejéig, amikor pedig most tavasszal tartósan hazaköltözött, hivatalosan is újrakezdték a közös munkát. Ennek első eredménye a Pálinka című dal, amiben az a szimpatikus, hogy az egész csapathoz hasonlóan nem akar többet annál, mint ami elsőre is lejön: szórakoztatni az alkohol- és egyéb mámorban úszó fiatalokat. A verze annyira nem lett erős, de szerencsére csak egy percig tart, utána végig a refrén tölti ki a számot. Az pedig annyira fogós, hogy már akkor se tudtam napokig kiverni a fejemből, miután először hallottam egy szál gitárral előadva. A teljes zenekaros, meghangszerelt változatot meg pláne nem.
Quimby – Hasta La Ganxsta
Sosem állt túl közel hozzám az a fajta gengszterrap, amiben egy esetleges rádiós játszás során több lenne a kisípolt rész, mint a szalonképes szöveg. Ganxsta Zolee és a Kartel pedig pont ebbe a kategóriába tartozik. Ugyanakkor mindig is érdekeltek azok a kezdeményezések, amikor általam ismert és kedvelt zenekarok dolgozták fel valaki másnak a dalait. Ezért figyeltem fel rögtön a most készülő Ganxsta tribute albumra is, amely a csapat 20 éves fennállása előtt tiszteleg, és olyan vadhajtások is kerültek rá, mint az Alma együttes által gyerekdallá(!!4!) változtatott Kartel-szám. A legnagyobbat mégse ők robbantották, hanem a Quimby, akik egy konkrét dal feldolgozása helyett legalább 8-10 helyről vett sorokból gyúrtak össze egy teljesen új számot. És forgattak hozzá egy minden szempontból tökéletes klipet, amiben eltemetik a főhőst, Livius pedig olyat alakít az ördög szerepében, hogy arra nincsenek szavak. Nem csoda, hogy alig egy héttel a közzététel után már 150 ezer megtekintésnél jár.
Stukker – Sárga Busz
A Stukker bő egy évvel ezelőtt állt össze a budapesti éjszaka más zenekarokból már jól ismert alakjaiból. Érdekessége, hogy fő hangszerükhöz képest többen is új oldalukról mutatkoznak meg benne: az amúgy dobos Dudás Zsombor itt gitározik, míg a Pluto-frontember Nemes András basszusgitározik. A Korai Öröm vezéralakja, Vécsi Tibor pedig énekel, amit az előbbi együttesben egyáltalán nem szokott. És kimondottan jó hangja van. De nemcsak ez a kellemes meglepetés, az egész csapat hangzásvilága üde színfolt: hamisítatlan rock n’ roll, csipetnyi westernes beütéssel. Elsőnek a Sárga Busz című számot rögzítették, de jövőre elvileg jön a nagylemez is. Én már nagyon várom.
Szeder – Reggeli dal
Szeder-Szabó Krisztina leggyakrabban a Melodisztik duó tagjaként koncertezik, francia sanzonokkal és bárzenékkel szórakoztatva a közönséget. Tavaly óta viszont van egy saját zenekara is, amiben önálló zenei ötleteit valósítja meg. A Szeder nevű formáció első felvétele májusban jelent meg, egy hétszámos minialbum Hab a tetején címmel. Az egyedi hangulatú, magyar nyelvű szerzemények közül a Reggeli dalhoz jópofa klipet is forgattak, ami annak ellenére dinamikus, hogy végig ugyanabból a szögből rögzítették.
Tai Chi Teacher – Zuhany
A Tai Chi Teacher zenekar eddig majdnem mindegyik lemezes toplistámon szerepelt, mivel elképesztő termékenységgel évente kiadtak egy nagyon erős új anyagot. Idén viszont máshogy alakult, csak egy négyszámos EP-vel jelentkeztek, aminek elvileg jövőre érkezik még két hasonló hosszúságú folytatása. A „Tavasz 17 pillanata” első részéről a Zuhany lett a vezető dal, rendhagyó klip is született hozzá youtube-ról vett felvételekből, amelyek kimondottan illenek a hangulatához. A hangszerelése szokatlan, sokkal szellősebb az előző Birkaember lemezen megszokottakhoz képest, de ez is jól működik.
Takáts Eszter Beat Band – Elmennék
Takáts Eszter az egyik legszínesebb egyéniség a magyar zenei életben, az évek során számos különféle formációban játszott már. A saját nevével fémjelzett Beat Banddel tavaly óta koncertezik, szerintem hangszerelés szempontjából itt szólalnak meg az eddigi legjobban a dalai. Az Elmennék egy szál gitáros verzióban már tavaly megszületett, zenekarral viszont idén nyáron rögzítették, és neveztek vele az akkor zajló Ki Mit Tube versenyre. Szuper lett, remélem a következő lemezen csupa ehhez hasonló szerepel majd.
Az összeállítás további részeiért katt ide: legjobb 2014-es lemezek, legjobb 2014-es koncertek
