Nyerj jegyet a hiperkarma visszatérő koncertjére! Részletekért kattints ide.
A lassú és a szakítós számok után a listás sorozat harmadik részében egy újabb populáris téma, az alkohol kerül terítékre. Az előzőekhez hasonlóan itt is nagyon könnyű a közhelyesség csapdájába esni, ezért arra törekedtem, hogy inkább kevésbé ismert dalokat válogassak be − tehát például a Ki visz majd haza, Lökd ide a sört és hasonlók helyből kiestek. Jellegükből adódóan ezek a számok mind potenciális koncertslágerek, így akinek tetszenek és eddig nem ismerte őket, javaslom hogy élőben is hallgassa meg az adott zenekart (már amelyiket még megteheti).
Maszkura és a Tücsökraj − Pál Ilonka
Maszkuráék dalai között nem nehéz a bohém életszemléletet tükröző, csajozásról/piálásról szóló szerzeményt találni. Ez a szám tavaly jelent meg a Kérlek így szeress! című második Tücsökraj-lemezen, és legfőbb erénye, hogy a jazz alapokhoz pont akkora mértékben kever hozzá mulatós elemeket, ami még nem teszi manírossá a végeredményt. Táncolni ellenben minden további nélkül lehet rá − részegen és józanul egyaránt.
Kispál és a Borz − Van-e nálatok alkohol?
Ez a szám már a legutolsó nagylemez, a 2004-es Én, szeretlek, téged után született. Az együttes feloszlásának fő okát − vagyis Kispál András alkotói passzivitását − támaszthatja alá, hogy a basszus- és billentyűtéma a dal jelentős részét elviszi a hátán, a szólógitár csak a refrénekben és a szám végén jut szerephez. A stúdióverziót emellett egy Lovasinak felelgető férfikórussal is felturbózták.
Junkies − Alkohol
A Junkies nem tartozik a kedvenc zenekaraim közé, amivel nem azt akarom mondani, hogy saját műfajukon belül ne lennének jók − egyszerűen nem az én világom a zenéjük. Ez a dal viszont kivételt képez, egyrészt mert kimondottan dallamos, másrészt szellemessége miatt is: gyakorlatilag egy szerelmes szám, ami az alkoholhoz szól.
Marlboro Man − Sör
A Quimby-dobos Gerdesits Faszi által vezetett hobbizenekart korábban már említettem egyik koncertbeszámolómban. Ott leírt jellemzésemet csak ismételni tudom: a Marlboro Man tagjai semmi többet nem akarnak, mint szórakoztatni a közönséget és persze önmagukat, azon ritka esetekben, mikor össze tudnak szervezni egy koncertet. Ennek a számnak a kapcsán ráadásul remekül lehet utalásokat tenni arra, hogy a zenészek bármilyen adományt szívesen fogadnak − sőt tulajdonképpen elvárnak −, ami a pult irányából érkezik. (A zenelejátszó ennél a dalnál valamiért halkabb, tekerjétek fel a hangerőt!)
Intim Torna Illegál − Igyunk meg mindent
Ez a dal pontosan egy éves, tavaly június elején hangzott el először élőben. Szövege azóta több ízben változott, míg végül stúdióban rögzítve elnyerte végleges formáját. Hangzásvilágát tekintve leginkább talán a Gogol Bordello gypsy-punk stílusához áll legközelebb. A számot lezáró kiáltás és zongorafutam különösen jól el lett találva.
Yellow Spots − Tilalmi Párlat
A "belezős rakkenroll" stílust képviselő zenekar repertoárjának egyik kakukktojása ez, ugyanis szövegében semmilyen morbid elem nincs. A '20-as évek Amerikájában járunk, ahol a szesztilalom idején a szomjas matrózoknak alternatív megoldásokat kellett keresniük, ha nem akartak lemondani napi betevő rumadagjukról. Lassú folyású szám erős swinges beütéssel, így zenei világát tekintve is az említett korszakot idézi.
Sajnarana − Bohémabb szintézis
Ez a szám az abszintról szól, aminek egy egész kislemezt szentelt a működését nemrégiben felfüggesztő együttes. Tempója az előzőhöz hasonlóan lassú, akár keringőzni is lehet rá. Hangzásvilágát a Sajnarana-dalok jelentős részéhez hasonlóan a tangóharmonika határozza meg, néhol egy kis hegedűvel kiegészítve.
Belga − Boros
Sokáig gondolkodtam, bevegyem-e ezt a számot a listába. Létjogosultsága persze megkérdőjelezhetetlen, de annyira közhelyszámba megy, hogy egy ideje szinte kiver a víz, ha valahol - főként szórakozóhelyeken - meghallom. Végül úgy döntöttem, megbocsátom neki a túlsztároltságot, hiszen más negatívumot nem tudok felróni vele kapcsolatban. Ja és valóban botrány, hogy nem tér ki a BTK arra, hogy emberiség elleni bűntett a VBK!
Bohemian Betyars − Hegedű bor pálinka
A velem valamiért nem túlzottan együttműködő miskolci zenekar egyik emblematikus szerzeménye ez. Tulajdonképpen ők is adták magukat: szinte bármelyik számot választhattam volna a repertoárból, dalaik túlnyomó többsége ugyanis a csajok-buli-pia szentháromság körül forog. Nem akarnak tehát magvas gondolatokat átadni, a szórakoztatás viszont remekül megy nekik. Stílus tekintetében a fentebb már említett Gogol Bordello ezúttal is visszaköszön, mint stabil előkép, de magyar népzenei hatások is bőven vannak.
Rotfront − Vodka & Garlic
A Rotfront abból a szempontból kilóg a lista többi szereplője közül, hogy nem teljesen magyar zenekarról van szó. Mivel azonban Gryllus Dorka és Wahorn Simon személyében hazai tagokkal is rendelkezik a berlini székhelyű együttes, kis jóindulattal beleférnek a körbe. Annál is inkább, mivel ez a daluk − amely egyébként alig pár hete jelent meg VisaFree című második lemezükön − éppen témába vág. A vodka és a fokhagyma egymás mellé téve kissé furcsának tűnhet, de sok máshoz hasonlóan ez is a csapat multikulturális felállásának leképeződése.
(A képek nagyrészt illusztrációk − Yellow Spots fotó: Kékes Szaffi)
