A 2010-es évek legjobb magyar lemezeit bemutató lista után most a dalok következnek, ugyanúgy 33 darab. Itt is fontos szűkítő szempont volt, hogy minden előadótól maximum egy szám kerülhet fel, azok pedig eleve kiestek, akiknek valamelyik lemezét beválogattam az előző cikkbe. Így is nagyon erős volt a mezőny, még az utolsó pillanatban is változtattam rajta, végül ez lett belőle. Rangsor ezúttal sincs, abc-sorrendben vannak.
Tudom, egyesek szerint még vége sincs az évtizednek, szóval inkább jövőre kellene ilyen listákat írni. De mivel mások is megtették, ráadásul én pont tizedik éve csinálom minden év végén, szerintem most jött el az ideje egy nagyobb szabású összegzésnek. 33 lemezt és 33 dalt (lásd következő részt) választottam ki rangsorolás nélkül, minden előadótól maximum egyet. Az látszik, hogy 2015 volt a legerősebb év: onnan 7 album is bekerült, 2016-ból viszont csak egy. Mindegyiket végig is lehet hallgatni, ahol YouTube lejátszó van, ott a jobb felső sarokba kattintva nyílik meg a számlista.
Az év legjobb magyar lemezeit és dalait összegyűjtő cikkek után szokás szerint a koncertek jönnek. Ez a lista még a másik kettőnél is szubjektívabb, hiszen eleve abból indul ki, melyik bulikon voltam ott. Ezúttal is előnyben részesítettem a valamilyen szempontból különleges alkalmakat (születésnapi koncert, rendhagyó helyszín stb.), de annak is szerepe volt a döntésben, hol mennyire volt aktív a közönség, vagy egyszerűen csak hol éreztem különösen jól magam bármi miatt.
A legjobb idei magyar albumokat összegyűjtő cikk után szokás szerint a dalok következnek. Ezúttal változtattam a koncepción, mivel eddig direkt csak olyanokat válogattam be, amik EP-n vagy single-ként jelentek meg az adott évben, tehát nem nagylemezen. Most viszont olyan erős volt a lemezes mezőny, hogy az onnan lemaradtak közül többet is átmentettem erre a listára, ha volt rajtuk egy kiemelkedően jó szám a többihez képest. A 10-ből 5 ilyen, a másik 5-nél pedig megmaradt a korábbi elv. Azokat a dalokat viszont kihagytam, amik deklaráltan egy jövőre érkező album beharangozójaként jelentek meg idén.
Idén tizedik alkalommal csinálok év végi összegző listákat, és évről-évre változó, mennyire erős mezőnyből kell válogatnom. Ez abból is látszik, mikor mennyi lemezt válogatok be: tavaly és tavalyelőtt például elég volt az alapnak számító 10, három éve viszont 15-re is felemeltem. Most megint elég nehéz dolgom volt, az utolsó pillanatban is jutottak eszembe olyan megjelenések, amiket nem tehettem meg, hogy lehagyok. Így 14 lett a vége, de a bővítésekkel együtt sem jutott hely mindenkinek, aki maradandót alkotott – ezeknek az albumoknak a legerősebb dalait a következő részbe mentettem át, ami pár nap múlva lesz olvasható. De nézzük először az idei év legjobb magyar lemezeit, szokás szerint abc-sorrendben, rangsorolás nélkül.
A 15. születésnapját idén ünneplő Kontrollzé már jó néhány dal- és klippremierrel szerepelt itt, tavaly megjelent Széléről című számukat az év végi toplistára is beválogattam. Ezt már megújult felállásban, trióként rögzítették, ahogy a Távolodó című dalt is, amit az alábbiakban lehet először meghallgatni. A csapat frontembere, Nagy Ferenc Attila emellett aktuális terveiket is elárulta. Innentől övé a szó.
A Magzat zenekar idén februárban alakult Budapesten. A gitáros (Kelemen Dávid) és a basszusgitáros (Molnár Márk) mindketten életük egyik kellemesebb mélypontján elhatározták, hogy ezen a néven bandába csoportosulnak, ehhez csatlakozott rögtön Vermes Ráhel Csenge, akit sajnos dobosként nem tudtak alkalmazni, mert folyamatosan csak a nagyobbik tamot püfölte, viszont kiderült, hogy bőven szebb hangja van Dávidnál és még zongorázni is tud. Egy Három holló melletti beszélgetésen felmerült ezután Ullmann Dávid neve, mint a teljes dobot felhasználó ütős. Első nagylemezük már el is készült, ez az alábbi cikkben debütál, ráadásul egy kritika kíséretében, amelyet a nemrég pihenőre vonult (halál;orgazmus) basszusgitárosa, Csank László írt. Innentől övé a szó.
A Kontraszt nem más, mint a 2017-es év legjobb magyar dalait összegyűjtő listámra is felkerült – azóta viszont feloszlott – Korinn zenekar énekesnője, Mirtse Kori, valamint Kőbányai Zenei Stúdiós osztálytársa, Csizmazia Zsolt duója. Az elmúlt hónapokban Száz szél című első albumukon dolgoztak, melynek dalait egyenként tették közzé Facebook-oldalukon. Most pedig meghallgathatók egyben is, a születésük körülményeit, illetve mondanivalójukat összegző kommentárok kíséretében. Már a lemezbemutató időpontja is megvan, bővebb infók erről a cikk végén.
Pintér Gergő vendégposztja
Az Orgazmo Postmortemből július végén kilépett Gressai Ferdinánd (nektek csak Ferdi), aki 2012 óta a dalaim jelentős részét megzenésítette, játszotta, gondozta. Az aktust élőben hajtottuk végre a régi Gólya zárókoncertjén. Pege Ferenc örökmozgómester ez alkalomból a róla szóló dal közepén rituálisan át is keresztelte a zenekart, így azóta a becsületes nevünk Kronoszinklasztikus Infundibulum. Most lesznek az első nyilvános megtestesüléseink új dalokkal, új felállásban: november 30-án az Óvóhelyen és december 7-én a Lumenben.
Azért is változtattuk meg az Orgazmo Postmortem nevet, hogy ne tűnjön úgy, mintha ez egy bóvli (halál;orgazmus) lenne, miközben azzal a zenekarral egyetlen kapocs maradt: én. De ezzel a kérdés nem oldódott meg, még gyakrabban intézték hozzám a kérdést, hogy miért neveztük át (megint) a (halál;orgazmus)-t. Ezeknek a félreértéseknek az eloszlatásáról (is) szól az alábbi cikk.
Pont egy éve indította el az Intim Torna Illegál és a Kistehén zenekarok alapítója szólóprojektjét, Moto MagaMura néven: Kiss Sándor addigi basszusgitárosi szerepén messze túllépve dalszerzőként, szövegíróként és énekesként is megmutatta magát. A bemutatkozó EP után tavasszal megjelent az első nagylemez is, és úgy tűnik, a lendület ezután sem csillapodik: most itt egy újabb EP Éjszakák nappalok címmel, rajta négy dallal, amelyek közül a címadóhoz klip is készült. Ezekről, illetve a zenekar körüli többi történésről is mesélt Sanyi az alábbiakban.
Mihalik Ábel tavaly indította el Abel Label névre keresztelt szólóprojektjét, amiben dalszerzői énekesi vénáját is megmutatja a doboláson túl. Hamar össze is hozott egy funk stílusú nagylemezt, de azóta se állt le: már gőzerővel készül a második album, amely ezúttal bluesos tematikájú lesz, jobbnál jobb vendégzenészek közreműködésével. Az első dal Red meat and booze címmel július végén jelent meg róla, most pedig itt a következő single, amihez szintén klipet is forgattak. A Breathing nem kevesebb, mint négy vendégénekest vonultat fel: Méhes Adrián, Jónás Vera, Nádor Dávid és Bokodi Bálint is szerepet kapott benne. Ábel az alábbiakban saját szavaival mesél róla.
Tizedjére voltam idén a Fishing on Orfűn, az első alkalommal még magam se gondoltam volna, hogy ez a kezdetben három, később négy nap a nyaraim magától értetődően kötelező programja – sőt több szempontból csúcspontja – lesz. Az ideiről már írtam egy általános beszámolót máshová, ezért az alábbi cikkben inkább egy másik oldaláról fogom meg: ez egy személyesebb jellegű visszaemlékezés lesz arról, mit jelentett nekem régebben és mit jelent most a fesztivál.
Szeifert Bálint (Jason) és Mihalik Ábel neve jó néhány zenekarból ismerős lehet, egyikük főleg basszusgitárosként, másikuk pedig dobosként tevékenykedik. Azonban mindketten játszanak más hangszereken is, zenei sokoldalúságukat pedig most egy teljesen elborult és tét nélküli projektben mutatják meg. Ez a Penis Attack, aminek már a nevéből ki lehet következtetni, mennyire veszik komolyan. Eddig egyetlen koncertjük volt, amire eddigi egyetlen daluk közzététele után kaptak felkérést. Most azonban összeraktak egy teljes lemezt Push/Tolni címmel, amit az alábbiakban meg is lehet hallgatni.
(Fotók: Schmidt Réka)
Az eredetileg veszprémi, de mára már budapesti Bors zenekar két évvel ezelőtt alakult ujjá hosszú kihagyást követően, akkor egy interjúval egybekötve itt mutatták be visszatérő EP-jüket. Ezt követően koncerteztek párat, majd újabb csend következett. Ennek azonban semmi negatív oka nem volt, egyszerűen csak új dalok írására fordították az energiáikat. A munka mostanára kezd beérni: ha minden jól megy, még az idén megjelenik a csapat első nagylemeze, aminek előfutáraként most kiadtak egy dalt. Ezt az alábbiakban lehet először meghallgatni, egy rövid kommentár kíséretében.
(Fotó: Holczer Balázs / The Watching Duck Studio)
A Colombre Band frontembere mostanában inkább Belvárosi Betyárok nevű gyerekzenekarával, illetve szólóban aktív. Egyedül nevezett be A Dal idei szériájába is, ahol a legjobb 30-ig jutott Someone who lives like this című számával. Részben ennek az átirata az alábbi cikkben debütáló Mondd miért?, de arról szó sincs, hogy egyszerű tükörfordítással állunk szemben. A szövegnek inkább csak a mondanivalója hasonló, emellett a magyar verziónak a hangszerelése is gazdagabb, a ritmusa pedig pörgősebb. Itt lejjebb meg is lehet hallgatni, Laci kommentárjának kíséretében.
